Fritz.H.Julius: A fenomenológiai kémia alapjai

I.o biodinamikus alma. Méret: 6,5-7 cm Rendelhető egység : 1 láda= 10 kg A Biodinamikus gazdálkodás a legrégebbi ökológiai szemléletű gazdálkodási forma egyben a legfenntarthatóbb művelést is biztosítja minden éghajlaton. A biodinamikus gazdálkodási módszerről tudományosan kimutatták, hogy a legalkalmasabb a talaj termékenységének megőrzésére. Ez az alapja a magas értékű élelmiszer-előállítás lehetőségének. A megbízható Demeter védjeggyel a fogyasztók a legkövetkezetesebb ökológiai termelést a kapják. A biodinamikus gazda a gazdaságra mint önálló organizmusra tekint és azt az adott hely sajátos szükségletei szerint alakítja. A talaj-típusok, a talajélet, a növényi- és állati világ mind közvetlen módon kapcsolódik egymáshoz. Az ember a kozmikus- és földi kölcsönhatások mellett alakítja ezeket tevékenységével. A biodinamikus gazdálkodás jellegzetessége a speciális preparátumok használata. Ezek a preparátumok a gazdaságban az élet-folyamatokat kifejezetten támogatják, a növények jobb minőségben érnek be, és ez által ember és állat is a legmagasabb minőségu” táplálékot kaphatja. Olyan gyógynövények, mint a cickafark, gyermekláncfű, kamilla, csalán, tölgyfa-kéreg és a macskagyökér – amelyeket meghatározott módon dolgoznak fel – biztosítják, hogy az állati trágyából értékes komposzt képződjék. Utóbbiak használata, együtt a tehén-trágyából és kvarclisztből készült permetező preparátumokkal, bizonyíthatóan jelentősen növeli a talaj-termékenységet. Ez különösen a klímaváltozásra való tekintettel fontos, mert a humuszban nagy mennyiségű széndioxid kötődik meg, és ez a folyamat az üvegház-hatást ellensúlyozza. A biodinamikus preparátumokat általában a saját gazdaságban állítják elő, és finom adagolásban használják, mert hatásuk nem a felhasznált mennyiségen múlik, hanem inkább éterikus információjuk függvényében – a klasszikus homeopátia elvéhez hasonlóan. A növényeket érzékenyebbé teszik a kozmikus ritmusok iránt és így a csillagok hatása alatt fokozzák a növény-talaj kölcsönhatást. A növényi növekedést kiegyensúlyozottabbá teszik és elősegítik az érési folyamatokat. A gazdaság minden területén évi egyszer legalább használandó a biodinamikus humuszpreparátum és a kvarclisztpreparátum, a növények növekedési stádiumának megfelelően. Minden organikus tápanyagot – mint például a trágyát és a komposztot – biodinamikus komposztoltó-preparátumokkal kezelnek. Minden művelt területre preparátummal oltott gazdasági trágya, vagy – helyettesítésként – a komposztoltó preparátumokkal előállított trágyakovász szórandó ki. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vállalja Partnerei biodinamikus előírások szerinti gazdálkodásának ellenőrzését is a Demeter Internationallal kötött megállapodás alapján. Termelő: Kávássy László - Jánkmajtis

I.o biodinamikus alma . Méret: 6-6,5 cm. 1 láda = 10 kg  A Biodinamikus gazdálkodás a legrégebbi ökológiai szemléletű gazdálkodási forma egyben a legfenntarthatóbb művelést is biztosítja minden éghajlaton. A biodinamikus gazdálkodási módszerről tudományosan kimutatták, hogy a legalkalmasabb a talaj termékenységének megőrzésére. Ez az alapja a magas értékű élelmiszer-előállítás lehetőségének. A megbízható Demeter védjeggyel a fogyasztók a legkövetkezetesebb ökológiai termelést a kapják. A biodinamikus gazda a gazdaságra mint önálló organizmusra tekint és azt az adott hely sajátos szükségletei szerint alakítja. A talaj-típusok, a talajélet, a növényi- és állati világ mind közvetlen módon kapcsolódik egymáshoz. Az ember a kozmikus- és földi kölcsönhatások mellett alakítja ezeket tevékenységével. A biodinamikus gazdálkodás jellegzetessége a speciális preparátumok használata. Ezek a preparátumok a gazdaságban az élet-folyamatokat kifejezetten támogatják, a növények jobb minőségben érnek be, és ez által ember és állat is a legmagasabb minőségu” táplálékot kaphatja. Olyan gyógynövények, mint a cickafark, gyermekláncfű, kamilla, csalán, tölgyfa-kéreg és a macskagyökér – amelyeket meghatározott módon dolgoznak fel – biztosítják, hogy az állati trágyából értékes komposzt képződjék. Utóbbiak használata, együtt a tehén-trágyából és kvarclisztből készült permetező preparátumokkal, bizonyíthatóan jelentősen növeli a talaj-termékenységet. Ez különösen a klímaváltozásra való tekintettel fontos, mert a humuszban nagy mennyiségű széndioxid kötődik meg, és ez a folyamat az üvegház-hatást ellensúlyozza. A biodinamikus preparátumokat általában a saját gazdaságban állítják elő, és finom adagolásban használják, mert hatásuk nem a felhasznált mennyiségen múlik, hanem inkább éterikus információjuk függvényében – a klasszikus homeopátia elvéhez hasonlóan. A növényeket érzékenyebbé teszik a kozmikus ritmusok iránt és így a csillagok hatása alatt fokozzák a növény-talaj kölcsönhatást. A növényi növekedést kiegyensúlyozottabbá teszik és elősegítik az érési folyamatokat. A gazdaság minden területén évi egyszer legalább használandó a biodinamikus humuszpreparátum és a kvarclisztpreparátum, a növények növekedési stádiumának megfelelően. Minden organikus tápanyagot – mint például a trágyát és a komposztot – biodinamikus komposztoltó-preparátumokkal kezelnek. Minden művelt területre preparátummal oltott gazdasági trágya, vagy – helyettesítésként – a komposztoltó preparátumokkal előállított trágyakovász szórandó ki. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vállalja Partnerei biodinamikus előírások szerinti gazdálkodásának ellenőrzését is a Demeter Internationallal kötött megállapodás alapján. Termelő: Kávássy László - Jánkmajtis

Önellátás és túlélés - A párhuzamos társadalom kezdetei a Hangya Szövetkezetben -Almási Balogh Elemér A könyv különösen érdekes annak fényében, hogy a közelmúltban a Hangya-programra emlékeztető kezdeményezés indult el Magyarországon, amely már országos szervezet, ez pedig a bevásárló közösségek hálózata, az úgynevezett kosárközösségek láncolata. A „Hangya” Szövetkezetnek a két világháború közötti időszakban döbbenetesen nagy, 700 000-es termelői tagsága volt, a 100%-ban magyar összefogásnak rengeteg gyár és feldolgozó üzem került a tulajdonába, ahol tízezrek dolgoztak. Ez a patrióta gazdaságra épülő szövetkezeti rendszer megmentette az országot a totális összeomlástól. Az egykori „Hangya” szövetkezeti csodának nemcsak a példátlan összefogás állt a hátterében, hanem egy olyan személyiség, mint Almási-Balogh Elemér (1871–1938), aki lényegében haláláig, 40 éven keresztül vezetőként „kormányozta a „Hangya” egyre nagyobb flottáját a viharos tengeren, a kalózok és a kalmártőke sziklái között is.” Minden idők egyik legjelentősebb magyar közgazdászaként olyan szemlélettel irányította ezt a hazai erőteret, amely a szeretetre és az erkölcsre épült. Emlékezései semmit nem vesztettek aktualitásukból, a problémák és a nehézségek most is ugyanazok, sőt súlyosabbak, így még nagyobb jelentősége van elődeink tapasztalatainak... Jelen ismereteink fényében elemezzük, okulva belőle! Károlyi Sándor gróf 1898-ban egy olyan kezdeményezést indított el, mely egyedülálló a magyar gazdaságtörténetben: saját pénzéből közcélra létrehozta a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet, közismertebb nevén a Hangya Szövetkezetet. A legfontosabb cél: önellátás és túlélés a magyar termékek termelési, értékesítési és fogyasztási láncolatának megteremésével. Leegyszerűsítve: segíteni a hazai termelőket és összekapcsolni őket a fogyasztókkal. A két világháború közötti időszakban a szövetkezetnek döbbenetesen nagy, 700 000-es termelői tagsága volt, a 100%-ban magyar összefogásnak rengeteg gyár és feldolgozó üzem került a tulajdonába, ahol tízezrek dolgoztak. Saját bankot, egészségbiztosítási pénztárat és egészségügyi rendszert hoztak létre maguknak. A gazdasági tevékenységet folytató társaság bámulatos módon élte túl a különböző gazdasági válságokat, mindegyikből megerősödve került ki, és nem túlzás azt állítani, hogy ez a patrióta gazdaságra épülő szövetkezeti rendszer megmentette az országot a totális összeomlástól. Az egykori Hangya szövetkezeti csodának nemcsak a példátlan összefogás állt a hátterében, hanem egy olyan személyiség, mint Almási-Balogh Elemér (1871–1938), aki lényegében haláláig, 40 éven keresztül vezetőként kormányozta a Hangya egyre nagyobb flottáját a viharos tengeren, a kalózok és a kalmártőke sziklái között is. Minden idők egyik legjelentősebb magyar közgazdászaként olyan szemlélettel irányította ezt a hazai erőteret, amely a szeretetre és az erkölcsre épült. Almási-Balogh Elemér néhány hónappal a halála előtt kezdte el visszaemlékezéseit megírni azzal a céllal, hogy a túlélés szempontjából kulcsfontosságú önellátás minden általa megélt tapasztalatát átadja az utókornak. Könyvének 1938-as megjelenését sajnos már nem élte meg. Emlékezései viszont semmit nem vesztettek aktualitásukból, a problémák és a nehézségek most is ugyanazok, sőt súlyosabbak, így még nagyobb jelentősége van elődeink tapasztalatainak.