Rudolf Steiner hatalmas impulzust adott Koberwitzben, mezőgazdasági kurzusa keretében. Ezen a kurzuson forradalmi módszereket vázolt fel a föld gyógyítására, egy megújuló mezőgazdasági technika kifejlesztésére, új gabonafélék és zöldségek termesztésére, amelyeket vadon termő változatokból fejlesztenének ki. A mezőgazdasági kurzus szándéka nem az volt, hogy megkíséreljék megújítani a rendelkezésre álló gabonaféléket és zöldségeket. Ezek a növények már nem voltak megfelelőek a növény növekedését, termőképességét biztosító kozmikus erők számára, nem tudtak megújulni. Rudolf Steiner szándéka az volt, hogy új vadon termő változatokat fejlesszenek ki, új és más tulajdonságokkal. Korunkban ennek kellene a táplálkozás alapjának lennie. Biztos, hogy minden komoly, a táplálkozásról szóló szellemtudományi tanulmánynak ebből az életfontosságú valóságból kell kiindulnia. Az is biztos, hogy az összes mezőgazdaságra és a táplálkozásra irányuló antropozófiai munka fő hajtóereje kell legyen az új kultúrnövény változatok kifejlesztése, valamint az átalakítás olyanféle irányítása, hogy ezen növények a mai Fény-korszakhoz szükséges erőket biztosítsák. A jövőben meg kell tanulnunk, hogyan kell egy valóban kiegyensúlyozott, egészséges táplálékot előteremteni. Koberwitz-ben Rudolf Steiner a vezető gazdálkodókkal félrevonulva külön útmutatást adott számukra arra vonatkozóan, hogyan fejlesszék ki a kultúrnövény-változatokat, és hogyan élesszék újra a földet. Ezeket az utalásokat – úgy tűnik – ők teljesen figyelmen kívül hagyták, kivéve néhány gazdálkodót az első évekből. Ők ma nem tartoznak a biodinamikus gazdálkodás főáramlatához. Pedig Rudolf Steiner világossá tette, hogy ez az irány egy sikeres biodinamikus módszer elengedhetetlen feltétele. Ebben a vonatkozásban nem tett lakatot a szájára. Kezdettől fogva azt mondotta az összegyűlt gazdáknak, vagy megtanulnak dolgozni az új módszerekkel, vagy tudomásul kell venniük, hogy a természet és az emberiség is elpusztul. Nincs más választás, mondta Rudolf Steiner. Attól, hogy ezzel a valósággal szívesen nézünk-e szembe vagy sem, még fennmarad az a kemény tény, hogy a természet és az ember is degenerálódik. Ezen könyvben leírt kutatások megkísérelnek fényt deríteni arra, miért merültek feledésbe Rudolf Steiner legfontosabb utalásai, milyen következményekkel járt ez a feledés, és mi az, amit még mindig megtehetünk annak érdekében, hogy a dolgokat a helyes irányba tereljük, mielőtt túl késő lenne.
Kihez is szeretne szólni ez a könyv? Azokhoz az antropozófusokhoz, akik már megtették első lépésüket a technika világának megismerésében. Azoknak a Waldorf tanároknak, szülőknek, akikben élesen felvetődik ennek az Internetes világnak az ellentmondása. De tulajdonképpen mindazokhoz szól, akik úgy érzik, hogy nincs rendben a számítógép és az ember kapcsolata, és nyitottak arra, hogy megismerjék az antropozófia kutatásaiból származó eredményeket, tapasztalatokat. Akár észrevettük, akár nem, kétséget kizáróan a XXI. században egy olyan világba léptünk be, amelynek technikáját, szellemét a számítógép, az Internet és a hozzájuk kötődő „kütyük” határozzák meg. Sokszor feltesszük a kérdést: „Áldás ez, vagy átok?” A válaszok sokfélék. Sokan úgy gondolják, hogy ez az emberiség fejlődésének helyes útja, csak a visszaéléseket kellene megszüntetni. Sokszor számítógépes körökből jönnek baljós jövendölések, miszerint akár 30-50 éven belül a számítógépek átveszik a hatalmat az embertől, és kiiktatnak bennünket a világból, mint hasznavehetetlen élősködőket. A szülők pedig aggódva kérdezik, mit tegyünk, hogy gyermekeinket megóvjuk az egyre nagyobb méreteket öltő Internetes bűnözéstől, perverziótól. 1989-ben egy kis svájci faluban magalakult Paul Emberson vezetésével az Anthro-Tech Intézet. Az alapító és munkatársi közössége azt a célt tűzték ki, hogy Rudolf Steiner szellemtudományi kutatásaira támaszkodva feltárják a számítógép és az Internet lényét, lényegét. Olyan technikák kifejlesztését határozták el, amelyben az ember morális erői összekapcsolódhatnak az ember által teremtett gépekkel. Az Intézet ebben a témakörben közel 15 éve végez szellemtudományos kutatásokat és konkrét gép-kísérleteket. A kutatás eredményeit, tapasztalatait Paul Emberson több könyvben és cikkben tárta a nyilvánosság elé. A háromkötetesre tervezett „Gondhishapurtól a Szilícium völgyig” könyvéből angolul már megjelent az első két kötet, németül pedig az első kötet. A „Gépek és az emberi szellem” című könyve 2013-ban jelent meg angolul és németül. (A könyvet a közeljövőben szeretnénk magyarul is megjelentetni.) A most közreadott összeállításunkban azokat a cikkeket olvashatják, amelyek az Anthro-Tech News időszakos intézeti újságjában jelentek meg. Az öt cikk ötféle közelítésben, szellemtudományos megvilágításban tekinti át a számítógép, az Internet világának jelenét és jövőjét. Az így megrajzolt kép nem túl vigasztaló. Ugyanakkor feltárul előttünk egy lehetőség, egy másik út. Az írások egyértelműen kimondják, hogy a szellemtudományi kutatások eredményeit felhasználva a technika más irányba is fejlődhet. Az ember és a gép összekapcsolódása megkezdődött, és ez a jövőben egyre jobban felgyorsul. A kérdés a „hogyan”-ban rejlik! Lehetőség nyílik arra, hogy az ember a morális erőiből kiindulva úgy kapcsolódjon a gépekhez, hogy a gép a legnemesebb értelemben szolgálja az embert. De persze szabadságában áll az embernek az is, hogy a jelenlegi úton haladjon tovább és ő maga a gép, a gép-lény rabszolgájává váljon.
Kedves Olvasónk! Örömmel számolunk be, hogy 2022 szeptemberétől a Szabad Gondoltok Háza közössége egy új kiadványt jelentet meg SZABAD GONDOLATOK HÁZA – FÜZETEK címmel. Új füzetsorozatot indítunk, amely szorosan kapcsolódik múltunkhoz is. A Szabad Gondolat folyóiratban időszakos kiadványként, mellékletként jelentettünk meg olyan írásokat, amelyeket fontosnak tartottunk, de az újság terjedelmi kereteit meghaladták. Mostani, új sorozatunkat azzal a határozott céllal indítjuk, hogy napjainkban és az elkövetkező nehéz időkben szellemi támaszt nyújtson. De ennél is többet szeretnénk: olyan szellemi táplálékot adni, amely ébresztően hat, és cselekvésre serkenti az egyes embereket – és még inkább a formálódó közösségeket. A Szabad Gondolatok Háza közössége új életcélt tűzött ki magának. Létre akarunk hozni az ország valamelyik csücskében egy olyan központot, ahol a biodinamikus gazdálkodás, a gyógynövény-feldolgozás, az Élő Tudományok Háza mellett különböző régi-új mesterségeket tanulhatnak meg a kezdeményezésünk fókuszpontjában álló fiatalok; ahol rátalálhatunk a tudomány, a művészet és a szakralitás egykor volt egységére. A sokféle szellemi és gyakorlati foglalkozást magába foglaló iniciatívát akár „emberképzőnek” is nevezhetjük. Ebben a sokoldalú élettevékenységben kiemelt szerepet játszik a technika, és ezzel összefüggésben a moralitás kérdése, mint jelen kultúrkorszakunk legnagyobb kihívása. Ezért indítjuk sorozatunkat Paul Emberson erre vonatkozó három kötetes könyvének egy fejezetrészletével, amely egy alig ismert és felismert témával foglalkozik, nevezetesen a világ és az ember fejlődését veszélyeztető kvantumfizika és a „nyolcadik szféra” összefüggéseivel. Azt reméljük, hogy az első füzet (és a soron következők is) további meg- és felismeréshez vezetik az olvasót, valamint a nehéz időkben bátorítóan hatnak, hogy a jót cselekedhessük. Frisch Mihály Részlet a szerző Von Gondhishapur bis Silicon Valley (Gondishapurtól a Szilícium-völgyig) című könyvének XII. fejezetéből (utolsó két alfejezet) „Fejünkben – ahogy Rudolf Steiner mondja – gondolataink által képesek vagyunk magunkból kiemelkedni, és a Jót a Gonosztól megkülönböztetni. Valóban! De képesek vagyunk arra is, hogy gondolatainkban, magunkból kiemelkedve elhibázzuk a különbségtételt a Jó és a Gonosz között. Képesek vagyunk arra, hogy gondolatainkban egyenesen a nyolcadik szférához emelkedjünk. És éppen ez történt.” (Paul Emberson)
" Mindenki, aki törekszik barátom." Ita Wegman életének utolsó három évét Arlesheiman és Dornachban töltötte, ahol hosszú éveken át tevéknykedett, hanem Tessiben, a Casa Andrea Cristoforóban, amelyet már 1936-ban megvett terápiás munka céljára. Ezen a félreeső, az akkori pusztító világeseményektől védett, ugyanakkor különös erőkkel áthatott vidéken Ita Wegman hatalmas, jövőbe mutató munkát végzett, embereket gyűjtött össze, vezette és támogatta őket, gyógytó, ugyanakkor szellemi módon, a háború utáni kort előkészítve, lényének teljes intenzitásával azért a korért élve. " Romba fog dőlni az egész világ, és lehethogy ebben nem csak a fegyverek mondják ki a végső szót, hanem a természeti katasztrófák is, amelyek nagyon is összefüggnek azzal, ami az emberrel történik. Mintha egy gigantikus harc lenne készülőben, amelynek, úgy vélem, még csak az elején járunk. Az igazi győzelem csaz az egyes emberben születhet meg, méghozzá azokban, akik elegendő morális erőt tudnak kifejleszteni , ez az erő csak a Krisztussal való helyes viszonyban tud létrejönni. Így nézve tulajdonképpen minden ember benne áll ebben a küzdelemben. " Ita Wegman 1940. novenver 18
Hét előadás ( Dornach, 1920. október 17-31. ) Első előadás: Kitüntettt pontok felfedezése a világtörténelemben mint szimptomatikus történelemszemlélet. A keleti szellemi élet utóhatásai. Közép- és Nyigat-Európában. Platonizmus és arisztotelizmus. Kelet kultúrája : az én-érzés tompa átélése, az én a gondolkodás, érzés, akarat szintje felett áll. Nyugat kultúrája : az én belefúródik a külső tényekbe, a gondolkodás, érzés, akarat szintje alatt hat, Közép kultúrája: az én világos, teljes megértése, belső megragadása. Egyén vagy tömeg kérédse. A Kelet, -Nyugat, és Közép-Európában élők adottságai, lehetőségei. A beavatási kultúra feladatai. Második előadás: Az emberi individualitás fontossága korunkban. Az én -tudat fejlődése a XV. század óta. A történelmi hármas tagozódás: Nyugaton gazdasági gondolkodás, amely mindent eláraszt, Keleten a - ma már dekadenciába fordult - szellemi vallásos jelleg, Közép a régi Rómából örökölt politikai-jogi-állami beállítódás. A hármas tagozódás tudatosulása ellenében ható szellemi lények a nyugati és a keleti emberben. Harmadik előadás: Ami a római világbirodalomban kaotikusan együtt élt, az három részre szakadt. A három áramlat kialakulása a npvándorlás viharában. A világban elterjedt az új gazadsági élet, amely elevenen hat, egy kihunyó ( kinyilatkozáson alapuló ) szellemi élet, és egy Rómától örökölt, elavult jogi-politiai- állami szemlélet. Közép-Európának egy önmagában eleven, saját gyökereiből kinövő szellemi életet kellene felnevelnie. A hármas tagozódás tudatosulása ellenében ható szellemi lények a Közép embereiben. Negyedik előadás: Schiller Esztétikai levelei és Goethe A zöld kígyóról és a szép Liliomról szóló meséje közötti összefüggés. Schiller küzdelme a Nyugat szellemivel, Goethe küzdelme a kelet szellemeivel. A szociális organizmus hármas tagozódásának előérzete. A modern gazadsági élet valódi természete. A gazdasági gondolkodás a modern korban pusztító elem, ezért folytonosan szembe kell helyezni vele a szociális organizmus szellemi tagjának építő elemét. Ötödik előadás : Az emberiség lemondott arról, hogy a világ jelenségeiben észlelje a szellemit. Az intelektualizmus, mint köztes állapot. Az intelektus nem a megismerést szolgálja. az emberiségfejlődés menete Keleten, Nyugaton, és a Közép régiójában. Csak ha belülről értjük meg az emberiségfejlődés menetét, akkor ismerjük fel a hármas tagozódás szükségszerűségét. Imaginációs, inspiráció, intuíció. Hatodik előadás: A Golgotai Misztérium ténye. Krisztus megértésének alakulása a gnózistól a jelenkorig. Róma, a római tekintélyelv tovább élése az egyházban és a mai tudományos életben. A kinyilatkoztatások iránti fogékonyság Keleten, a csak a gazdaságban rejlő fogékonyság észsezrűség Nyugaton, a Közép szellemiségének megsemmisülése Közép-Európában. Új szellemi élet kialakítása a megsemmisültből és Krisztus meglátása. Hetedik előadás: A küszöbön álló Krisztus-élmény a XX. században. A nemzeti sovinizmus szellemi háttere. Szellem-én, életszellem, szellemember. A belső világ csíraszerű előkészítése, hohgy a jövőben a külső is megfelelően tudjon alakulni.
Könyvünk azt a feladatot tűzte maga elé, hogy megmutassa: a ma még szinte általánosan uralkodó materialista természet-szemlélet meghaladható, az anyag lényszerű szemléletével. Egy nem materialista kémia először persze képtelenségnek tűnik, hiszen éppen az anyagról szóló tudománynak a materiális törvényszerűségekből kellene kiindulnia. Az általunk kifejtendő szubsztanciatanban azonban egyáltalán nincs szó e törvények tagadásáról. Vizsgálódásaink kiindulópontját éppen hogy a jelenségek és ezek törvényszerű folyamatai alkotják. Az emberek azonban gyakran és túlságosan könnyen megfeledkeznek arról, hogy a törvények érvényességének határaira is tekintettel legyenek. Egy műszaki szakembert joggal tekinthetnénk ostobának, aki ugyan ismeri egy vasgerenda teherbíró képességét, de akkor is ezzel számolna, amikor a gerenda anyaga hevítés hatására már egy másik halmazállapotba ment át. Így járnak el azonban manapság, amikor a Földön érvényes törvényszerűségeket a „millió fényévnyi” távolságokba is kivetítik a világegyetembe. A szerző évtizedeken keresztül olyan kísérleti kutatásokat folytatott, amelyek az anyag kozmikus lényének megismerésére irányultak, és ezzel az egész természetszemlélet számára új nézőpontot mutattak fel. De ettől függetlenül: már a dolgok minőségi vonásaira érzékeny pillantás kifejlesztése is új megvilágításba helyezheti az egyébként jól ismert jelenségeket. A materialista természetszemlélettől való elfordulás először semmi egyebet nem jelent, mint hogy a jelenségeket újra szemügyre vesszük egyfajta gondolkodó megismerést gyakorolva, ahelyett, hogy azokat csupán a mérték, a szám és a súly alapján ítélnénk meg, olyan „magyarázatokat” fűzve hozzájuk, melyeknek köszönhetően megmerevednek a hipotézisek és teóriák világában. (Részlet az első német kiadás előszavából)
„Az itt következő ”Táplálkozástan” hozzájárulásnak tekinthető az emberiség általános táplálkozási problémájának megoldásához, mégpedig olyan szempontok alapján, amelyeket eddig alig vettek figyelembe. A szerző feladatának tekintette, hogy ezt az egész problémát más szinten közelítse meg. Ennek során azt a tényt vette figyelembe, hogy az ember lelki-szellemi lény, aki egy mindent átfogó összefüggésben áll a világgal, mely összefüggés nemcsak a természettudomány által, hanem a szellemtudomány segítségével is megismerhető, s melynek hallatlan jelentősége van a táplálkozás kérdéseinél. A szerző nem tekintette feladatának, hogy recept- vagy szakácskönyvet írjon, de éppen úgy nem célja, hogy a táplálkozás-fiziológia vagy a tápanyagok kémiájának részletes kézikönyvét adja. A ”Táplálkozástan”-t első kísérletnek tekinthetjük abból a szempontból, hogy az emésztés fiziológiáját, a tápanyagok mérhető és nem mérhető minőségét újszerűen értelmezhessük. Az idő sörgetése arra kényszeríti a szerzőt, hogy ezt a kísérletet már vázlatként is nyilvánosság elé tárja.” (Részlet a könyv előszavából)
A Misztériumalakzatok című előadássorozatot Rudolf Steiner 1923 végén, közvetlenül a Karácsonyi Gyűlést megelőző négy hétben tartotta, arra való felkészítésnek, ráhangolásnak szánta. Az előadásokban megjelenik többek között az epheszoszi misztériumtanítások alaphangulata. Betekintést kapunk a hiberniai misztériumokba, a beavatandók lelki felkészítésébe és a beavatandók lelki élményeibe. Ízelítőt kapunk a tanítás tartalmából, amelyben Arisztotelész részesítette Nagy Sándort. Megjelenik a három kabír alak és a szamothrakéi kabír misztériumok. Áttekinthetjük a változásokat a görög misztériumoktól a középkorig: Bemutatásra kerül a középkori rózsakeresztesség eredete (templom nélkül, de morális összetartással). Goethe Faustja és a rózsakeresztes laboratóriumok. A természet szellemeinek visszahúzódása az emberi megismerés elől; a természet folyamatai absztrakciókká válnak. A kozmikus intelligencia elvesztése a középkori kutatónál. „Különböző korok misztériumai számtalan alakzatban léteztek a Föld különböző tájain. […] Minden vidéknek megvolt a maga sajátos misztériumalakzata az ottlakóknak, illetve az azon a területen uralkodó viszonyoknak megfelelően. […] Ami a Golgotán történt, bizonyos módon összefoglalja mindazt, ami a Földön a különböző misztériumokban szétszórva volt jelen. A Golgotai Misztérium különbözött azonban minden más misztériumtól, amelyeket bemutattam önöknek, mégpedig abban, hogy az egész világ előtt, úgyszólván a történelem színpadán zajlott ez a misztérium, a régebbi misztériumok viszont a templom mélyének homályában játszódtak le, és a templom mélyének e homályából küldték ki impulzusaikat a világba. […] Aki valóban érti a Golgotai Misztériumot – nem attól értjük, hogy a történelemből ismerjük a róla fennmaradt híradásokat –, az ugyanakkor az azt megelőző misztériumokat is érti.”
Az emberek szabaddá és önállóvá válása ma éppen olyan égető kérdés, mint száz évvel ezelőtt. Rudolf Steiner megállapításai a nevelés és a minket körülvevő világ állapota közötti összefüggésről az általános emberire való képzés szükségességét mondják ki. Mi is ez? Megjelenik mindez a mai Waldorf-iskolákban? „…hogyan kell visszatérnünk egy közvetlenül az emberből kiinduló, az emberlény, nevezetesen a felnövekvő emberlény intuitív megismeréséhez …”? A pedagógia és társadalmi összefüggések hogyan mozdítják mindezt elő vagy lehetetlenítik éppen el. Talán a három előadásban vázolt és követelt változások hordereje lehet az oka annak, hogy ezek az előadások eddig nem kaptak elegendő figyelmet.
Fénytitok (Gyuricza László) Antropozófia J. W. Ernst: A tudatlanság és a mások értelme iránti érzék Bozókiné Tengely Anna: „És tett minket királyokká és papokká az Ő Istenének és Atyjának” Környezet Ehrenfried Pfeiffer: A mezőgazdasági kurzus Johanna von Keyserlingk: A szeretet és béke helyei… (Tóth Márk ford.) Világhelyzet Terry Boardman: Vonalak a homokban: Nagy-Britannia, Amerika és Izrael állam megalakulása Gyógyászat Dr. Kiss Zsuzsanna: A szív felemelése Rolf Heine: Ápolási gesztusok a kisgyermek gondozásában, gyógyításában és nevelésében Kitekintő Juhász József: 125 éve jelent meg Művészet Szűcs-Búzási Ágota: Születés – Makovecz Anna borítóképen szereplő festményének margójára Hírek, beszámolók Kiragadott gondolatok az új, téli szám írásaiból: „…az emberlét lényege az aziránti érzékenységben mutatkozik meg, hogy az eleven eljövendő ott van, ahol magát mindenki „én”-nek hívja, míg enélkül az érzékenység nélkül mindenhol feltételeznénk, csak éppen ott nem.” JOHANN WOLFGANG ERNST: A tudatlanság és a mások értelme iránti érzék „A gyermek mozgás- és játékösztönével együtt hozza a világba a felegyenesedés erejét. Ez az erő az egyenes és őszinte emberek példája révén formálódik.” ROLF HEINE: Ápolási gesztusok a kisgyermek gondozásában, gyógyításában és nevelésében „Uralkodóvá kell válnunk, saját lelki erőinken kell uralkodnunk. Egy király szuverén. Magunkat vezetjük. Ez új a mi korunkban. Régebben külső tekintélyek vezették az embereket. Ennek a tekintélynek belsővé kell válnia.” (…) „Méltóságunk a méltatlanságunk felismerésében rejlik.” BOZÓKINÉ TENGELY ANNA: „És tett minket királyokká és papokká az Ő Istenének és Atyjának” „Ezeket szerte a Földön kellett volna létrehozni, hogy az emberiség nemzetek közötti békés szövetségének magas céljaival és szellemi kultúrájával kötelék születhessen az egyes nemzetek között. Rudolf Steiner egyszer prófétai szavakat mondott a grófnak ezekről a kulturális helyszínekről, amelyeknek fel kell állniuk, ha Európa maradék kultúrája káoszba süllyedne.” JOHANNA von KEYSERLINGK: A szeretet és béke helyei…
Ördögfelleti - emberfeletti ( G. Ekler Ágnes ) Antropozófia Paul Emberson : Káosz és a győzedelmeskedő fenvad ( részlet ) ALbert steffen : Rudolf Steiner haláláról Vlagyimir Szergejevics Szolovjov: Míg síri csendben... Wolfgang Müller : Ki volt Rudolf Steiner ? Egy életút bemutatásának kísérlete I Vlagyimir Szergejevics Szolovjov:Zúgó Gyuricza László : Az anyag halála és a szellem újjászületése. Megismerés és okkult higiénia Bozókiné Tengely Anna: Az angyalok sorsáról is döntünk... Gyógyászat Dr. Kiss Zsuzsanna: Emberfejlődés, halál és feltámadás az Ozirisz- mítosz tükrében Dr Farkas Orsolya: Jön(?) Marad(?) Megy(?) Hírek, könyvajánlók " Bármilyen olyan következtetés, ami elsősorvban arra fókuszál, hogy a szétziláló démoni támadások milyen hatással vannak az emberi kapcsolatokra, szükségszerűen egy korlátozott nézőpontot ad az érintett eseményekkel kapcsolatban. Mégis ha ezt figyelembbe vesszük, ez a megközelítés lehetővé teszi számunkra, hogy egy sokkal igazabb és egy sokkal objektívebb képet kapjunk ezekről az eseményekről, mint amit azok a magyarázatok adhatnak, amelyek a hétköznapi emberi gyengeségekre és megbotlásokra keresnek magyarázatot. " PAUL EMBERSON: Káosz és győzedelmeskedő fenevad " Az istenek minden ébrenléti tapasztalatról megmondják, hogy a világegyetem elfogadhatja-e azt, és ítéletünk szerint az élmény szervesen beépül az alvó fizikai testbe- egészségessé vagy beteggé, durvává vagy tisztává téve azt, démonok vagy angyalok számára hozzáférhetővé, valamint alkalmassá a jövőbeli tettekre. Ébren, az ember ennek aligha van tudtában. Legfeljebb egy rémálom kínozza , vagy egy remény vígasztalja" ALBERT STEFFEN: Rudolf Steiner haláláról " Az emberi testek az egyiptomiak szemében Ozirisz sírjai, a kereszténységben viszont a Golgotán az emberi test sírjából felemelkedik a megújult Ozirisz: Krisztus. " DR: KISS ZSUZSANNA: Emberfejlődés, halál és feltámadás az Ozirisz- mítosz tükrében " A harmadik nap elteltével - hoogy mozgásukat észleljük- úgy torlaszoltuk el a fészek bejáratukat afödémben, hogy azt , ha akrják, el tudják távolítani, ki tudjanak jönni. Ha őszintén magamba nézek, az egész olyan hihetetlennek tűnt. Érzésként abszolút ott a kétely, ahiszem, ha látom, tapsztalom gondolata. És eljött a negyedik, ötödik és sokadik nap. Csend honolt a pincében, az élemiszerek érintetlenül álltak a polcon és a fészekkijáratukat eltorlaszoló nejlongomolyag és hungarocelldarab is érintetlen volt. " DR FARKAS ORSOLYA : Jön(?) Marad(?) Megy(?)
Szeretnék ( Rudolf Steiner ) Antropozófia G. Ekler Ágnes: Efeszosz árnya Gyuricza László : az emberi képességek metamorfózisai a kozmikus fejlődésben Wolfgang Müller : Ki volt Rudolf Steiner ? Egy életút bemutatásának kísérlete II. Techné Techné ( Frisch Mihály - Döbröntei Zoltán - Kálmán István ) Frisch Mihály: Hogyan jutottunk ideág ? A technika és a moralitás öszefüggése a mindennapi életünkben Ráhangolódás egy konferenciára. Morál és technika A Szabad Gondolatok Háza támogatói felhívása Gyógyászat Dr. Karl König: Embriológia és világevolúció Eugen Kolisko: Pedagógia és gyógyászat Dr Farkas Orsolya: Az előkert ehető?! Világhelyzet Baranyai Ádám: Eszméletlen Művészet Szűcs-Búzási Ágota: Születés – Makovecz Anna borítóképen szereplő festményének margójára Hírek Kiragadott gondolatok az új, téli szám írásaiból: "Steiner valójában egészen sajátos teozófus volt. A teozófusok szerteágazó, kultúrákat átfogó szinkretizmusa körülbelül az ellenkezője volt mindannak, ami Steiner gondolkodását vezérmotívumként áthatja: hogy a megismerés kapcsán a különbözőségek emberbarátnak beállított elmulasztása szóba sem jöhet, egyedül a különbségek tisztázása és éppen ezáltal az egész szemponjából történő termékennyé tétele számít. Steiner mindig konkrétan gondolkodott. " WOLGANG MÜLLER: Ki volt Rudolf Steiner ? " A szabadság valódi értelme nem azt jelenti, hogy nem veszek tudomást a fizikai és szellemi világ törvényszerűségeiről. Nem abban álla szabadságom, hogy belerúgok egy kőbe, vagy leugrok egy szakadékba, nem törődve a fizikai törvényszerűségekkel, hanem abban, hogy értelemmel szellememmel felfogom, és cselekvésem motívumába beépítem azokat. A szellemi világ törvényszerűségeinek a tista gondolkodás általi felismerésével motivációnk, cselekvésünk hajtóerejét ezek a törvényszerűségek fogják meghatározni. " FRISCH MIHÁLY : Hogyan jutottunk idáig ? "A valamikori misztáériumhely ma egy grandiózus gödör " G. EKLER ÁGNES : Efeszosz árnya
