Emanuel Zeylmans van Emichoven a Ki volt Ita Wegman című háromkötetes összeállítás befejeztével Ita Wegman ezoterikus hagyatékán dolgozott. A hagyaték száznál is több olyan szövegből áll, amelyet Rudolf Steiner jegyzett Ita Wegman számára. Emanuel Zeylmans hosszú évek kutatómunkájával gyűjtötte össze e szövegeket és elmélyült tanulámányozásukkal megkísérelte feltárni a köztük lévő összefggéseket. Így a hagyaték két ember, két barát, tanító és tanítvány évezredeken átívelő sorskapcsolatából a jelen misztériumiskolázásának egyedülálló dkumentumát tárja elénk, amely most az Ita Wegman életéről és működéséről szóló összeállítás negyedik köteteként jelenik meg. A szerző ezt a könyvet egy olyan élő gyüjteménynek szánta, amely- nap, mint nap forgatva- számunkra is útmutatóként szolgálhat az új misztériumokhoz vezető úton. 

A Föld és ember címet viselő most kiadott előadásai gazdálkodók és kertészek munkacsoportjai által kezdeményezett különböző fórumokon és konferenciákon hangzottak el. Ám az érintett témák, a megfogalmazott gondolatok annyira univerzálisak, annyira túlnőnek egy szűk értelemben vett mezőgazdálkodás keretein, hogy túlzás nélkül mondhatjuk: ezek az előadások mély betekintést nyújtanak emberi létezésünk valós alapjaiba. Miközben"átrágjuk" magunkat e könyv hasábjain, tanulmányozva a világerők "gondolatmenetét", tulajdonképpen gyakorlunk. Gyakkoroljuk abban a formában átélni átélni és megismerni a világot, ahogyan az létrejött. Mozgásában és működésében követjük nyomon a látható kialakulását a láthatalanból és fordítva: a látható elillanását a láthatatlanba- minezt az állatvilág vagy az emberi test folyamatain keresztül. Ezáltal egy olan emberkép formálódik meg bennünk, amely a maga elevenségében mint, "világból sarjadt lény" áll előttünk.  Napjainkban bárki megtapasztalhatja , hogy mennyi valótlan, képtelen, szinte betegítő gondolat áraszt el bennünket. Hogy ezek bénító ólomköpenyén át tudjuNK hatolni, szükséges erősíteni gondolkodó erőnket. Dr. Karl König erős, egészséges, gyyógyító erőt hordozó gondolatai bennünket is ösztönözhet arra, hogy valóban rátaláljunk emberi létezésünk valós alapjaira.  

Ita Wegman neve már Magyarországon  is egyre ismeősebben cseng az antopozófia iránt érdeklődők körében. Ebben alapvető szerepe van  Emanuel Zeylmans ( 1926-2008 ) Ki volt Ita Wegman? című háromkötetes életrajzának. Az első három kötetben Ita Wegman külső életrajzát tekinthetjük végig, a negyedikben pedig a belső fejlődését, Rudolf Steine mellett végzett iskolázását és szellemi útját követhetjük nyomon.  E hatalmas művet olvasva jogosan merülhet fel bennünk az íróval kapcsolatban is a kérdések: Ki volt Emanuel Zeylmans? MIlyen ember volt? Miért vállalkozott az antropozófiai életben sokak számára egy még most is megosztónak tűnő személyiség életrajzának megírására? Hogyan kutatta fel Ita Wegman nyomát sok évtizeddel később? Kik és hogyan segítették ebben? Érték-e támadások? Mit élt át az első három kötet megszületésének tizenkét éve alatt? ( ... ) a könyv sok új információt, értékes kiegészítést nyújthat a Wegman- életrajz keletkezéstörtének, az író személyéhez, a korhoz, az Antroppozófiai Társaság és tagjainak történetéhez, a magyar olvasók számára.

" Mindenki, aki törekszik barátom."  Ita Wegman életének utolsó három évét Arlesheiman és Dornachban töltötte, ahol hosszú éveken át tevéknykedett, hanem Tessiben, a Casa Andrea Cristoforóban, amelyet már 1936-ban megvett terápiás munka céljára. Ezen a félreeső, az akkori pusztító világeseményektől védett, ugyanakkor különös erőkkel áthatott vidéken Ita Wegman hatalmas, jövőbe mutató munkát végzett, embereket gyűjtött össze, vezette és támogatta őket, gyógytó, ugyanakkor szellemi módon, a háború utáni kort előkészítve, lényének teljes intenzitásával azért a korért élve.  " Romba fog dőlni az egész világ, és lehethogy ebben nem csak a fegyverek mondják ki a végső szót, hanem a természeti katasztrófák is, amelyek nagyon is összefüggnek azzal, ami az emberrel történik. Mintha egy gigantikus harc lenne készülőben, amelynek, úgy vélem, még csak az elején járunk. Az igazi győzelem csaz az egyes emberben születhet meg, méghozzá azokban, akik elegendő morális erőt tudnak kifejleszteni , ez az erő csak a Krisztussal való helyes viszonyban tud létrejönni. Így nézve tulajdonképpen minden ember benne áll ebben a küzdelemben. "  Ita Wegman  1940. novenver 18  

Hét előadás  ( Dornach, 1920. október 17-31. )  Első előadás: Kitüntettt pontok felfedezése a világtörténelemben mint szimptomatikus történelemszemlélet. A keleti szellemi élet utóhatásai. Közép- és Nyigat-Európában. Platonizmus és arisztotelizmus. Kelet kultúrája : az én-érzés tompa átélése, az én a gondolkodás, érzés, akarat szintje felett áll. Nyugat kultúrája : az én belefúródik a külső tényekbe, a gondolkodás, érzés, akarat szintje alatt hat, Közép kultúrája: az én világos, teljes megértése, belső megragadása. Egyén vagy tömeg kérédse. A Kelet, -Nyugat, és Közép-Európában élők adottságai, lehetőségei. A beavatási kultúra feladatai.  Második előadás: Az emberi individualitás fontossága korunkban. Az  én -tudat fejlődése a XV. század óta. A történelmi hármas tagozódás: Nyugaton gazdasági gondolkodás, amely mindent eláraszt, Keleten a - ma már dekadenciába fordult - szellemi vallásos jelleg, Közép a régi Rómából örökölt politikai-jogi-állami beállítódás. A hármas tagozódás tudatosulása ellenében ható szellemi lények a nyugati és a keleti emberben.  Harmadik előadás: Ami a római világbirodalomban kaotikusan együtt élt, az három részre szakadt. A három áramlat kialakulása a npvándorlás viharában. A világban elterjedt az új gazadsági élet, amely elevenen hat, egy kihunyó ( kinyilatkozáson alapuló )  szellemi élet, és egy Rómától örökölt, elavult jogi-politiai- állami szemlélet. Közép-Európának egy önmagában eleven, saját gyökereiből kinövő szellemi életet kellene felnevelnie. A hármas tagozódás tudatosulása ellenében ható szellemi lények a Közép embereiben.  Negyedik előadás: Schiller Esztétikai levelei és Goethe A zöld kígyóról és a szép Liliomról szóló meséje közötti összefüggés. Schiller küzdelme a Nyugat szellemivel, Goethe küzdelme a kelet szellemeivel. A szociális organizmus hármas tagozódásának előérzete. A modern gazadsági élet valódi természete. A gazdasági gondolkodás a modern korban pusztító elem, ezért folytonosan szembe kell helyezni vele a szociális organizmus szellemi tagjának építő elemét.  Ötödik előadás : Az emberiség lemondott arról, hogy a világ jelenségeiben észlelje a szellemit. Az intelektualizmus, mint köztes állapot. Az intelektus nem a megismerést szolgálja. az emberiségfejlődés menete Keleten, Nyugaton, és a Közép régiójában. Csak ha belülről értjük meg az emberiségfejlődés menetét, akkor ismerjük fel a hármas tagozódás szükségszerűségét. Imaginációs, inspiráció, intuíció.  Hatodik előadás: A Golgotai Misztérium ténye. Krisztus megértésének alakulása a gnózistól a jelenkorig. Róma, a római tekintélyelv tovább élése az egyházban és a mai tudományos életben. A kinyilatkoztatások iránti fogékonyság Keleten, a csak a gazdaságban rejlő fogékonyság észsezrűség Nyugaton, a Közép szellemiségének megsemmisülése Közép-Európában. Új szellemi élet kialakítása a megsemmisültből és Krisztus meglátása.  Hetedik előadás: A küszöbön álló Krisztus-élmény  a XX. században. A nemzeti sovinizmus szellemi háttere. Szellem-én, életszellem, szellemember. A belső világ csíraszerű előkészítése, hohgy a jövőben a külső is megfelelően tudjon alakulni. 

A Misztériumalakzatok című előadássorozatot Rudolf Steiner 1923 végén, közvetlenül a Karácsonyi Gyűlést megelőző négy hétben tartotta, arra való felkészítésnek, ráhangolásnak szánta. Az előadásokban megjelenik többek között az epheszoszi misztériumtanítások alaphangulata. Betekintést kapunk a hiberniai misztériumokba, a beavatandók lelki felkészítésébe és a beavatandók lelki élményeibe. Ízelítőt kapunk a tanítás tartalmából, amelyben Arisztotelész részesítette Nagy Sándort. Megjelenik a három kabír alak és a szamothrakéi kabír misztériumok. Áttekinthetjük a változásokat a görög misztériumoktól a középkorig: Bemutatásra kerül a középkori rózsakeresztesség eredete (templom nélkül, de morális összetartással). Goethe Faustja és a rózsakeresztes laboratóriumok.  A természet szellemeinek visszahúzódása az emberi megismerés elől; a természet folyamatai absztrakciókká válnak. A kozmikus intelligencia elvesztése a középkori kutatónál. „Különböző korok misztériumai számtalan alakzatban léteztek a Föld különböző tájain. […] Minden vidéknek megvolt a maga sajátos misztériumalakzata az ottlakóknak, illetve az azon a területen uralkodó viszonyoknak megfelelően. […]  Ami a Golgotán történt, bizonyos módon összefoglalja mindazt, ami a Földön a különböző misztériumokban szétszórva volt jelen. A Golgotai Misztérium különbözött azonban minden más misztériumtól, amelyeket bemutattam önöknek, mégpedig abban, hogy az egész világ előtt, úgyszólván a történelem színpadán zajlott ez a misztérium, a régebbi misztériumok viszont a templom mélyének homályában játszódtak le, és a templom mélyének e homályából küldték ki impulzusaikat a világba. […] Aki valóban érti a Golgotai Misztériumot – nem attól értjük, hogy a történelemből ismerjük a róla fennmaradt híradásokat –, az ugyanakkor az azt megelőző misztériumokat is érti.”