Korunk gyermekei - kihívások, lehetőségek, ajándékok - válogatott tanulmányok Kiadványunkban dr. Adam Blanning antropozófus orvos és Manfred Schultze, a tevékenység pedagógia egyik alapítójának írásait adjuk közre. Tartalom: - dr. Adam Blanning, MD: Kihívások , lehetőségek és ajéndékok a korunkban világra jövő gyermek fejlődésében - dr. Adam Blanning, MD: Agresszív viselkedés más gyemekekkel szemben - Manfred Shultze- Tevékenységalapú nevelés- Az akarat pedagógiai dimenziója
A Hópihegyermekek hívására Panni eljut a Hókirálynő birodalmába, ahol minden tündöklően fehér és csillogó. Csodálatos ez a világ. Ám a gyönyörű kastély és a kedves fogadtatás ellenére Panni mégis hazavágyik . Mi minden történhet egy kislánnyal egyetlen téli délután alatt? Ezt tudjuk meg Sybille von Olfers 1905-be készült első képes mesekönyvéből. Sybille von Olfers klasszikus meséin generációk nőttek fel Európa számos országában. Immár magyar nyelven is élvezhetjük kedves történeteit és művészi illusztrációit.
Szép napsütéses reggel volt, amikor a Vadász Felesége hátára vette a nagy mózeskosarat, benne két gyermekével, és elindult az erdőbe gombát szedni. Amikor odaért a jól ismert tisztásra, a tágas és kényelmes kosárban már békésen szndított a két kis lurkó.” Ebben a mesében megtudhatjuk hogyan válik Lili és Lóri igazi nyúgyermekké, és miért Spuri kutya lesz a nap hőse. Sybille von Olfers klasszikus meséin generációk nőttek fel Európa számos országában. Immár magyar nyelven is élvezhetjük ezt a kedves történetet és a művészi illusztrációkat. (170×125 mm, 22 oldal)
Hernyó-babák, bábfiak, gyönyörű pillék. Ez a mese abba a távoli birodalomba kalauzol el bennünket, ahol ez a csodás átalakulás történik. Ahol lepkelányok, szitakötő kisasszonnyal és a napsugár hercegekkel együtt mind azon fáradoznak, hogy nyár elejére a sok színes pillangó szárnyra kelhessen…
Lent, a felszín alatt a virággyermekek átalusszák a hosszú és hideg telet. A tavasz érkeztével felébrednek, és Föld Anyó segítségével szorgalmasan munkához látnak. Megvarrják színes ruháikat és segítenek a bogaraknak kifényesíteni a páncéljukat. Sybille von Olfers klasszikus meséin generációk nőttek fel Európa számos országában. Immár magyar nyelven is élvezhetjük ezt a kedves történetet és a finom, művészi illusztrációkat.
A szerző több mint negyedszázada híve és hirdetője a biodinamikus szemléletmódnak, amely az életjelenségek ritmusára, ismétlődéseire, a kozmikus világ megfigyeléseire és mindezek összefüggéseinek feltárására építi alapelveit. A biodinamikus gazda ezt a szerves egészet igyekszik megvalósítani a termőföld gondozásával, trágyázásával, a permetezőpreparátumok alkalmazásával, a növények ápolásával, gyógynövények, sőt a gyomnövények "beengedésével". Egy zöldséghajtató és egy szőlész-borász tapasztalatai azt bizonyítják, hogy hazánkban is van helye a biodinamikus gazdálkodásnak. TARTALOM Előszó helyett 5 Történelmi visszatekintés 6 Kertünk természeti adottságai 11 A táj alkotó elemei 12 Természeti ritmusok 14 A talajról 17 Talajművelés 22 Trágyázás, trágyakezelés és a permetező preparátumok 27 Istállótrágya 37 Permetező preparátumok: a talajpermetező humuszpreparátum 41 A kvarclisztpreparátum 43 A vetőmagról 50 A veteményeskert növényei 55 A káposzta és rokonai 59 Gyökérzöldségek 63 Egész évben saláta 66 A burgonya és rokonsága 68 A tök és kabakos rokonai 71 A pillangósvirágúak 73 Gyógy- és fűszernövények 75 Beszámoló a biodinamikus „hideg" zöldséghaj tatásról (Szécsényi Sándorné) 83 Fóliasátor és növényvédelem 84 Biolevek készítése 87 Ásványi anyagok 90 Talaj élet, zöldtrágyázás, vetésváltás 92 Néhány zöldségféle biodinamikus termesztése fóliasátorban 94 Paprika 94 Zöldhagyma 98 Uborka 99 Spenót 101 Paradicsom 102 Karalábé 103 Fejes saláta 104 Zöldbab 105 Díszkert és gyümölcsös (Mezei Ottóné) 106 Néhány szó a pázsitról 106 Virágokról, díszítő növényekről 107 Gyümölcsfák és bogyós gyümölcsű cserjékről 111 Beszámoló egy biodinamikus szőlőgazdaságról, borászatról (Móricz Attila) 114 Adottságaink 115 A növényvédelem 116 Szempontok a tervezéshez 123 Példák 128 A vetésforgó beállítása 132 Megelőző és szelíd növényvédelem 135 Apró állatbarátaink 137 Ajánlott és engedélyezett szerek, módszerek 142 Gyomszabályozás 146 Hová kerülnek terményeink? 148 A táplálkozás és a főzés dinamikus szemlélete 149 A főzésről 151 Egészséges ösztön és kereskedelmi reklám 153 Mi a sorsa a biodinamikus árunak? 154 A könyv a Biogazda kiskönyvtár sorozat része. Méret 17x12 cm Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva Puha kötés 166.o
„A XX. században az emberiség megtanulta hogyan lehet az anyagot átalakítani – atomi részecskékkel történő bombázás révén – egyik elemből egy másik elemmé. A század során így nagymértékben befolyásoltuk az ásványvilágot. A legújabb események azt mutatják, hogy a XXI. században megtörténnek az első lépések az élővilág átalakítására, amivel megkezdődik az életfolyamatok fölötti ellenőrzés megszerzése… Amikor megpillantjuk a szaporodás emelkedett, kozmikus aspektusát, amelyet megkíséreltem vázolni Önöknek a mai napon, és gondolatainkat a géntechnológia felé fordítjuk, meg kell állapítanunk, hogy az ember mily vakon babrál valamivel, amelynek a megértését csak az igaz szellemtudomány útján lehet megkezdeni… Meg kell értenünk, hogyan inkarnálódik az emberi lélek, és mi történik valójában, amikor a fizikai test kialakul az apa és az anya egyesüléséből származó öröklési folyamatból, és hogy milyen változásokat eredményez a megtermékenyítésbe és az embrionális fejlődésbe beavatkozó technológia. Mindezt világosan kell látnunk ahhoz, hogy felmérhessük a klónozás és a génsebészeti eljárások hatását az elementáris világra… Dolly számos okból fontos volt, ahogy azt már említettem. Az egyik ok, hogy Dolly anyja egy skót feketefejű juh volt, anyja pedig egy hatéves finn dorset juh. Nem, kedves barátaim, ez itt nem tévedés. Dollynak két anyja volt. Nem volt apja. És ha emberi lénynél alkalmazzák ezt a technikát, akkor lehetségessé válik, hogy klónokat állítsanak elő apa nélkül. A férfiak feleslegessé válhatnak…”
Az ember jövője összefonódik gépeink jövőjével. Az ember saját testi organizmusa és az őt körülvevő technikai rendszerek közötti korábbi világos különbség már szinte elmosódik és végül majd teljesen eltűnik. Eljön az az idő, amikor az emberi lélek majd olyan „hibrid entitásban” inkarnálódik, amely részben ember, részben gép. De az akkori gépek nagyon különböznek majd attól, amit idáig megszoktunk: néhányuk nagyon csúnya és gonosz lesz, néhányuk pedig morális és inspirálóan szép. A technika fejlődésében mi a saját jövőbeli földi létezésünket készítjük elő. Ez az első átfogó szellemtudományos áttekintés az ember és gép valódi megosztott jövőjéről. Igaz, sokat írtak már az emberi és gépi intelligencia egyesítéséről, mivel a digitális elektronika egyre újabb utakat talál ahhoz, hogy az embert még szorosabban kösse hozzá az Internethez. A jelenlegi intelligens gépek azonban csupán átmeneti formái annak, amely potenciálisan egy sokkal mélyrehatóbb technika. Az olyan kibervilágbeli guruk, mint Ray Kurzweil vagy Henry Markram legijesztőbb víziói a jelentéktelenségig halványulnak, ha összehasonlítjuk őket Rudolf Steiner messzire nyúló jövőképeivel, melyeket szellemi kutatásai tártak fel.
Rudolf Steiner hatalmas impulzust adott Koberwitzben, mezőgazdasági kurzusa keretében. Ezen a kurzuson forradalmi módszereket vázolt fel a föld gyógyítására, egy megújuló mezőgazdasági technika kifejlesztésére, új gabonafélék és zöldségek termesztésére, amelyeket vadon termő változatokból fejlesztenének ki. A mezőgazdasági kurzus szándéka nem az volt, hogy megkíséreljék megújítani a rendelkezésre álló gabonaféléket és zöldségeket. Ezek a növények már nem voltak megfelelőek a növény növekedését, termőképességét biztosító kozmikus erők számára, nem tudtak megújulni. Rudolf Steiner szándéka az volt, hogy új vadon termő változatokat fejlesszenek ki, új és más tulajdonságokkal. Korunkban ennek kellene a táplálkozás alapjának lennie. Biztos, hogy minden komoly, a táplálkozásról szóló szellemtudományi tanulmánynak ebből az életfontosságú valóságból kell kiindulnia. Az is biztos, hogy az összes mezőgazdaságra és a táplálkozásra irányuló antropozófiai munka fő hajtóereje kell legyen az új kultúrnövény változatok kifejlesztése, valamint az átalakítás olyanféle irányítása, hogy ezen növények a mai Fény-korszakhoz szükséges erőket biztosítsák. A jövőben meg kell tanulnunk, hogyan kell egy valóban kiegyensúlyozott, egészséges táplálékot előteremteni. Koberwitz-ben Rudolf Steiner a vezető gazdálkodókkal félrevonulva külön útmutatást adott számukra arra vonatkozóan, hogyan fejlesszék ki a kultúrnövény-változatokat, és hogyan élesszék újra a földet. Ezeket az utalásokat – úgy tűnik – ők teljesen figyelmen kívül hagyták, kivéve néhány gazdálkodót az első évekből. Ők ma nem tartoznak a biodinamikus gazdálkodás főáramlatához. Pedig Rudolf Steiner világossá tette, hogy ez az irány egy sikeres biodinamikus módszer elengedhetetlen feltétele. Ebben a vonatkozásban nem tett lakatot a szájára. Kezdettől fogva azt mondotta az összegyűlt gazdáknak, vagy megtanulnak dolgozni az új módszerekkel, vagy tudomásul kell venniük, hogy a természet és az emberiség is elpusztul. Nincs más választás, mondta Rudolf Steiner. Attól, hogy ezzel a valósággal szívesen nézünk-e szembe vagy sem, még fennmarad az a kemény tény, hogy a természet és az ember is degenerálódik. Ezen könyvben leírt kutatások megkísérelnek fényt deríteni arra, miért merültek feledésbe Rudolf Steiner legfontosabb utalásai, milyen következményekkel járt ez a feledés, és mi az, amit még mindig megtehetünk annak érdekében, hogy a dolgokat a helyes irányba tereljük, mielőtt túl késő lenne.
Kihez is szeretne szólni ez a könyv? Azokhoz az antropozófusokhoz, akik már megtették első lépésüket a technika világának megismerésében. Azoknak a Waldorf tanároknak, szülőknek, akikben élesen felvetődik ennek az Internetes világnak az ellentmondása. De tulajdonképpen mindazokhoz szól, akik úgy érzik, hogy nincs rendben a számítógép és az ember kapcsolata, és nyitottak arra, hogy megismerjék az antropozófia kutatásaiból származó eredményeket, tapasztalatokat. Akár észrevettük, akár nem, kétséget kizáróan a XXI. században egy olyan világba léptünk be, amelynek technikáját, szellemét a számítógép, az Internet és a hozzájuk kötődő „kütyük” határozzák meg. Sokszor feltesszük a kérdést: „Áldás ez, vagy átok?” A válaszok sokfélék. Sokan úgy gondolják, hogy ez az emberiség fejlődésének helyes útja, csak a visszaéléseket kellene megszüntetni. Sokszor számítógépes körökből jönnek baljós jövendölések, miszerint akár 30-50 éven belül a számítógépek átveszik a hatalmat az embertől, és kiiktatnak bennünket a világból, mint hasznavehetetlen élősködőket. A szülők pedig aggódva kérdezik, mit tegyünk, hogy gyermekeinket megóvjuk az egyre nagyobb méreteket öltő Internetes bűnözéstől, perverziótól. 1989-ben egy kis svájci faluban magalakult Paul Emberson vezetésével az Anthro-Tech Intézet. Az alapító és munkatársi közössége azt a célt tűzték ki, hogy Rudolf Steiner szellemtudományi kutatásaira támaszkodva feltárják a számítógép és az Internet lényét, lényegét. Olyan technikák kifejlesztését határozták el, amelyben az ember morális erői összekapcsolódhatnak az ember által teremtett gépekkel. Az Intézet ebben a témakörben közel 15 éve végez szellemtudományos kutatásokat és konkrét gép-kísérleteket. A kutatás eredményeit, tapasztalatait Paul Emberson több könyvben és cikkben tárta a nyilvánosság elé. A háromkötetesre tervezett „Gondhishapurtól a Szilícium völgyig” könyvéből angolul már megjelent az első két kötet, németül pedig az első kötet. A „Gépek és az emberi szellem” című könyve 2013-ban jelent meg angolul és németül. (A könyvet a közeljövőben szeretnénk magyarul is megjelentetni.) A most közreadott összeállításunkban azokat a cikkeket olvashatják, amelyek az Anthro-Tech News időszakos intézeti újságjában jelentek meg. Az öt cikk ötféle közelítésben, szellemtudományos megvilágításban tekinti át a számítógép, az Internet világának jelenét és jövőjét. Az így megrajzolt kép nem túl vigasztaló. Ugyanakkor feltárul előttünk egy lehetőség, egy másik út. Az írások egyértelműen kimondják, hogy a szellemtudományi kutatások eredményeit felhasználva a technika más irányba is fejlődhet. Az ember és a gép összekapcsolódása megkezdődött, és ez a jövőben egyre jobban felgyorsul. A kérdés a „hogyan”-ban rejlik! Lehetőség nyílik arra, hogy az ember a morális erőiből kiindulva úgy kapcsolódjon a gépekhez, hogy a gép a legnemesebb értelemben szolgálja az embert. De persze szabadságában áll az embernek az is, hogy a jelenlegi úton haladjon tovább és ő maga a gép, a gép-lény rabszolgájává váljon.
Kedves Olvasónk! Örömmel számolunk be, hogy 2022 szeptemberétől a Szabad Gondoltok Háza közössége egy új kiadványt jelentet meg SZABAD GONDOLATOK HÁZA – FÜZETEK címmel. Új füzetsorozatot indítunk, amely szorosan kapcsolódik múltunkhoz is. A Szabad Gondolat folyóiratban időszakos kiadványként, mellékletként jelentettünk meg olyan írásokat, amelyeket fontosnak tartottunk, de az újság terjedelmi kereteit meghaladták. Mostani, új sorozatunkat azzal a határozott céllal indítjuk, hogy napjainkban és az elkövetkező nehéz időkben szellemi támaszt nyújtson. De ennél is többet szeretnénk: olyan szellemi táplálékot adni, amely ébresztően hat, és cselekvésre serkenti az egyes embereket – és még inkább a formálódó közösségeket. A Szabad Gondolatok Háza közössége új életcélt tűzött ki magának. Létre akarunk hozni az ország valamelyik csücskében egy olyan központot, ahol a biodinamikus gazdálkodás, a gyógynövény-feldolgozás, az Élő Tudományok Háza mellett különböző régi-új mesterségeket tanulhatnak meg a kezdeményezésünk fókuszpontjában álló fiatalok; ahol rátalálhatunk a tudomány, a művészet és a szakralitás egykor volt egységére. A sokféle szellemi és gyakorlati foglalkozást magába foglaló iniciatívát akár „emberképzőnek” is nevezhetjük. Ebben a sokoldalú élettevékenységben kiemelt szerepet játszik a technika, és ezzel összefüggésben a moralitás kérdése, mint jelen kultúrkorszakunk legnagyobb kihívása. Ezért indítjuk sorozatunkat Paul Emberson erre vonatkozó három kötetes könyvének egy fejezetrészletével, amely egy alig ismert és felismert témával foglalkozik, nevezetesen a világ és az ember fejlődését veszélyeztető kvantumfizika és a „nyolcadik szféra” összefüggéseivel. Azt reméljük, hogy az első füzet (és a soron következők is) további meg- és felismeréshez vezetik az olvasót, valamint a nehéz időkben bátorítóan hatnak, hogy a jót cselekedhessük. Frisch Mihály Részlet a szerző Von Gondhishapur bis Silicon Valley (Gondishapurtól a Szilícium-völgyig) című könyvének XII. fejezetéből (utolsó két alfejezet) „Fejünkben – ahogy Rudolf Steiner mondja – gondolataink által képesek vagyunk magunkból kiemelkedni, és a Jót a Gonosztól megkülönböztetni. Valóban! De képesek vagyunk arra is, hogy gondolatainkban, magunkból kiemelkedve elhibázzuk a különbségtételt a Jó és a Gonosz között. Képesek vagyunk arra, hogy gondolatainkban egyenesen a nyolcadik szférához emelkedjünk. És éppen ez történt.” (Paul Emberson)
„Az itt következő ”Táplálkozástan” hozzájárulásnak tekinthető az emberiség általános táplálkozási problémájának megoldásához, mégpedig olyan szempontok alapján, amelyeket eddig alig vettek figyelembe. A szerző feladatának tekintette, hogy ezt az egész problémát más szinten közelítse meg. Ennek során azt a tényt vette figyelembe, hogy az ember lelki-szellemi lény, aki egy mindent átfogó összefüggésben áll a világgal, mely összefüggés nemcsak a természettudomány által, hanem a szellemtudomány segítségével is megismerhető, s melynek hallatlan jelentősége van a táplálkozás kérdéseinél. A szerző nem tekintette feladatának, hogy recept- vagy szakácskönyvet írjon, de éppen úgy nem célja, hogy a táplálkozás-fiziológia vagy a tápanyagok kémiájának részletes kézikönyvét adja. A ”Táplálkozástan”-t első kísérletnek tekinthetjük abból a szempontból, hogy az emésztés fiziológiáját, a tápanyagok mérhető és nem mérhető minőségét újszerűen értelmezhessük. Az idő sörgetése arra kényszeríti a szerzőt, hogy ezt a kísérletet már vázlatként is nyilvánosság elé tárja.” (Részlet a könyv előszavából)
