Manfred Klett 1933-ban született. Mezőgazdasági egyetemi tanulmányokat Hohenheimben folytatott, majd Darmstadtban a „Biodinamikus kutatókör”-ben a tápanyaggazdálkodás és az élelmiszerek minőségének összefüggését tanulmányozta. 1968-ban a Farnkfurt melletti Dottenfelderhofban - 4 másik családdal együttesen - megalapította az első biodinamikus mezőgazdasági közösséget. 1974-ben társalapítója a Dottenfelderhof mezőgazdasági iskolának. 1980-ra a Dottenfelderhof mezőgazdasági közösség egy kísérletté fejlődött, amelyben az üzem szellemiségét jogi és gazdasági szempontból is képes megnyitni a társadalmi környezet irányába. Számos fiatal tanulót ismertetett meg a biodinamikus mezőgazdálkodás lényegiségével, amelyben ő 20 évig gazdálkodott és oktatott. 1987 és 2001 között a Goetheanum Mezőgazdasági Szekciójának vezetője ( Dornach-Svájc ). Az  „Alapelvek a biodinamikus permetező és komposztoltó preparátumok használatához” mélyreható, évtizedes tapasztalati és megismerési elemzése a Rudolf Steiner 1924-es koberwitzi előadásain alapuló mezőgazdasági gyakorlatnak.

Ez  a kiadvány a svédországi Yitterjarnában végzett hosszú távú kutatások néhány eredményét mutatja be, Jens Otto kutatásaival együtt, amelyet a Dániában található Biodynamiskná Forskningsforening-nél ( Biodinamikus KUtaási Egyesület) végzett el. A kutatás azt vizsgálta, hogy a trágyázás különbőző formái és a biodinamikus preparátumok alklamazása hogyan befolyásolja a talaj termékenységét, és a termés minőséget.  A jó minőségű élelemhez való hozzáférés a legalapvetőbb jogaink közé tartozik csakúgy, mint  egészségünk és a föld egészsége. Az emberiség, a talaj és a bolygó jóléte összefüggnek egymással. Ez azösszefüggés a talajnál kezdődik és az emésztésünknél végződik.  A biodinamikus mezőgazdaság célja ízletes és. élettel teli élelmiszerek előállítása, amelyek tartlamazzák azon tápanyagokat, amelyek szükségesek szervezetünk egészéges működéséhez.  A  füzet útmutató a Svédországban és Dániában végzett különféle kisérletek eredményeihez, bemutatva a biodinamikus mezőgazdaság által kínált értéktöbbletet.  Megjelent: a Biodinamikus Közhasznú Egyesület gondozásában Terjedelem: 8 oldal ( A/4 ) színes kiadvány. 

Kedves Olvasók, kedves Érdeklődők! A Magyar Biodinamikus Egyesület gondozásában évről évre megjelenő Maria Thun féle Vetési naptár 39-ik magyar kiadását foghatják kezükbe. Az eredeti német nyelvű kiadvány 62 éve jelent meg először. Sokuk számára bizonyára ismert, hogy a Vetési naptár Maria Thun kozmikus konstelláció kutatásainak és vetési kísérleteinek összegzéseként született meg, amihez az inspirációt Rudolf Steiner Mezőgazdasági előadásaiból merítette. A vetési naptár táblázataiból egyértelműen kiolvasható, hogy a Hold éppen melyik csillagkép előtt tartózkodik, és annak milyen impulzusát közvetíti a talajnak, amit aztán a magvak, növények felfognak és kifejezésre juttathatnak fejlődésükben.  Nagy segítség ez a bio és biodinamikus gazdáknak, kertészeknek, szőlészeknek, és a méhészeknek. Munkáik tervezésénél figyelembe tudják venni, hogy a Hold éppen gyökér, levél, termés vagy virág impulzust közvetít, esetleg az adott időszak éppen kihúzott idő, ami semmiféle mezőgazdálkodási, méhészeti munkára nem alkalmas.  Az ajánlatok alkalmazásával - ha a gazdálkodáshoz kapcsolódó egyéb körülmények is rendelkezésre állnak, és vegyszer, vagy műtrágyahasználat nem károsítja a termesztést, - abban az esetben jó terméseredményekre és magasabb minőségre számíthatunk. Ha figyelmesen forgatják a Vetési naptárt, akkor feltűnik, hogy utalások vannak benne az időjárási tendenciákra is. Ezek természetesen nem váltják ki a rövidtávú vagy napi időjárás-jelentéseket, de mindenképpen jelzik a fontos változásokat. Az elmúlt évek igen meleg időjárása a 2024-es évben a Vetési naptár előrejelzései alapján változni látszik, és az enyhébb évkezdet után több földes, hideget hozó csillagképi bolygóhatás érvényesül majd az év folyamán.  A talajhő 2024-ben április helyett május közepén áll be, ezt mindenképpen érdemes figyelembe venni a tavaszi munkálatoknál. Összességében az egész év a földes, vizes trigonok jegyében zajlik, ami hűvösebb, nedvesebb napokat eredményez, ha egyéb tényezők nem befolyásolják az időjárást.  A növényvédelmi munkák tervezésénél ajánlatos erre gondolnunk. A 2024-es Vetési naptár részletesen és mélyrehatóan foglalkozik a biológiai növényvédelem egy idáig ritkábban tárgyalt lehetőségével, a gyógynövényekből készült teák növényvédelmi és egyéb hatásaival. Maria Thun részletesen kikísérletezte, mely teának milyen hatása van adott növénykultúrákban. Pontos ajánlásai alapján a teákat a preparátumok alkalmazása mellett eredményesen használhatjuk növényállományunk védelmére.