„A XX. században az emberiség megtanulta hogyan lehet az anyagot átalakítani – atomi részecskékkel történő bombázás révén – egyik elemből egy másik elemmé. A század során így nagymértékben befolyásoltuk az ásványvilágot. A legújabb események azt mutatják, hogy a XXI. században megtörténnek az első lépések az élővilág átalakítására, amivel megkezdődik az életfolyamatok fölötti ellenőrzés megszerzése… Amikor megpillantjuk a szaporodás emelkedett, kozmikus aspektusát, amelyet megkíséreltem vázolni Önöknek a mai napon, és gondolatainkat a géntechnológia felé fordítjuk, meg kell állapítanunk, hogy az ember mily vakon babrál valamivel, amelynek a megértését csak az igaz szellemtudomány útján lehet megkezdeni… Meg kell értenünk, hogyan inkarnálódik az emberi lélek, és mi történik valójában, amikor a fizikai test kialakul az apa és az anya egyesüléséből származó öröklési folyamatból, és hogy milyen változásokat eredményez a megtermékenyítésbe és az embrionális fejlődésbe beavatkozó technológia. Mindezt világosan kell látnunk ahhoz, hogy felmérhessük a klónozás és a génsebészeti eljárások hatását az elementáris világra… Dolly számos okból fontos volt, ahogy azt már említettem. Az egyik ok, hogy Dolly anyja egy skót feketefejű juh volt, anyja pedig egy hatéves finn dorset juh. Nem, kedves barátaim, ez itt nem tévedés. Dollynak két anyja volt. Nem volt apja. És ha emberi lénynél alkalmazzák ezt a technikát, akkor lehetségessé válik, hogy klónokat állítsanak elő apa nélkül. A férfiak feleslegessé válhatnak…”
Az ember jövője összefonódik gépeink jövőjével. Az ember saját testi organizmusa és az őt körülvevő technikai rendszerek közötti korábbi világos különbség már szinte elmosódik és végül majd teljesen eltűnik. Eljön az az idő, amikor az emberi lélek majd olyan „hibrid entitásban” inkarnálódik, amely részben ember, részben gép. De az akkori gépek nagyon különböznek majd attól, amit idáig megszoktunk: néhányuk nagyon csúnya és gonosz lesz, néhányuk pedig morális és inspirálóan szép. A technika fejlődésében mi a saját jövőbeli földi létezésünket készítjük elő. Ez az első átfogó szellemtudományos áttekintés az ember és gép valódi megosztott jövőjéről. Igaz, sokat írtak már az emberi és gépi intelligencia egyesítéséről, mivel a digitális elektronika egyre újabb utakat talál ahhoz, hogy az embert még szorosabban kösse hozzá az Internethez. A jelenlegi intelligens gépek azonban csupán átmeneti formái annak, amely potenciálisan egy sokkal mélyrehatóbb technika. Az olyan kibervilágbeli guruk, mint Ray Kurzweil vagy Henry Markram legijesztőbb víziói a jelentéktelenségig halványulnak, ha összehasonlítjuk őket Rudolf Steiner messzire nyúló jövőképeivel, melyeket szellemi kutatásai tártak fel.
Rudolf Steiner hatalmas impulzust adott Koberwitzben, mezőgazdasági kurzusa keretében. Ezen a kurzuson forradalmi módszereket vázolt fel a föld gyógyítására, egy megújuló mezőgazdasági technika kifejlesztésére, új gabonafélék és zöldségek termesztésére, amelyeket vadon termő változatokból fejlesztenének ki. A mezőgazdasági kurzus szándéka nem az volt, hogy megkíséreljék megújítani a rendelkezésre álló gabonaféléket és zöldségeket. Ezek a növények már nem voltak megfelelőek a növény növekedését, termőképességét biztosító kozmikus erők számára, nem tudtak megújulni. Rudolf Steiner szándéka az volt, hogy új vadon termő változatokat fejlesszenek ki, új és más tulajdonságokkal. Korunkban ennek kellene a táplálkozás alapjának lennie. Biztos, hogy minden komoly, a táplálkozásról szóló szellemtudományi tanulmánynak ebből az életfontosságú valóságból kell kiindulnia. Az is biztos, hogy az összes mezőgazdaságra és a táplálkozásra irányuló antropozófiai munka fő hajtóereje kell legyen az új kultúrnövény változatok kifejlesztése, valamint az átalakítás olyanféle irányítása, hogy ezen növények a mai Fény-korszakhoz szükséges erőket biztosítsák. A jövőben meg kell tanulnunk, hogyan kell egy valóban kiegyensúlyozott, egészséges táplálékot előteremteni. Koberwitz-ben Rudolf Steiner a vezető gazdálkodókkal félrevonulva külön útmutatást adott számukra arra vonatkozóan, hogyan fejlesszék ki a kultúrnövény-változatokat, és hogyan élesszék újra a földet. Ezeket az utalásokat – úgy tűnik – ők teljesen figyelmen kívül hagyták, kivéve néhány gazdálkodót az első évekből. Ők ma nem tartoznak a biodinamikus gazdálkodás főáramlatához. Pedig Rudolf Steiner világossá tette, hogy ez az irány egy sikeres biodinamikus módszer elengedhetetlen feltétele. Ebben a vonatkozásban nem tett lakatot a szájára. Kezdettől fogva azt mondotta az összegyűlt gazdáknak, vagy megtanulnak dolgozni az új módszerekkel, vagy tudomásul kell venniük, hogy a természet és az emberiség is elpusztul. Nincs más választás, mondta Rudolf Steiner. Attól, hogy ezzel a valósággal szívesen nézünk-e szembe vagy sem, még fennmarad az a kemény tény, hogy a természet és az ember is degenerálódik. Ezen könyvben leírt kutatások megkísérelnek fényt deríteni arra, miért merültek feledésbe Rudolf Steiner legfontosabb utalásai, milyen következményekkel járt ez a feledés, és mi az, amit még mindig megtehetünk annak érdekében, hogy a dolgokat a helyes irányba tereljük, mielőtt túl késő lenne.
Kihez is szeretne szólni ez a könyv? Azokhoz az antropozófusokhoz, akik már megtették első lépésüket a technika világának megismerésében. Azoknak a Waldorf tanároknak, szülőknek, akikben élesen felvetődik ennek az Internetes világnak az ellentmondása. De tulajdonképpen mindazokhoz szól, akik úgy érzik, hogy nincs rendben a számítógép és az ember kapcsolata, és nyitottak arra, hogy megismerjék az antropozófia kutatásaiból származó eredményeket, tapasztalatokat. Akár észrevettük, akár nem, kétséget kizáróan a XXI. században egy olyan világba léptünk be, amelynek technikáját, szellemét a számítógép, az Internet és a hozzájuk kötődő „kütyük” határozzák meg. Sokszor feltesszük a kérdést: „Áldás ez, vagy átok?” A válaszok sokfélék. Sokan úgy gondolják, hogy ez az emberiség fejlődésének helyes útja, csak a visszaéléseket kellene megszüntetni. Sokszor számítógépes körökből jönnek baljós jövendölések, miszerint akár 30-50 éven belül a számítógépek átveszik a hatalmat az embertől, és kiiktatnak bennünket a világból, mint hasznavehetetlen élősködőket. A szülők pedig aggódva kérdezik, mit tegyünk, hogy gyermekeinket megóvjuk az egyre nagyobb méreteket öltő Internetes bűnözéstől, perverziótól. 1989-ben egy kis svájci faluban magalakult Paul Emberson vezetésével az Anthro-Tech Intézet. Az alapító és munkatársi közössége azt a célt tűzték ki, hogy Rudolf Steiner szellemtudományi kutatásaira támaszkodva feltárják a számítógép és az Internet lényét, lényegét. Olyan technikák kifejlesztését határozták el, amelyben az ember morális erői összekapcsolódhatnak az ember által teremtett gépekkel. Az Intézet ebben a témakörben közel 15 éve végez szellemtudományos kutatásokat és konkrét gép-kísérleteket. A kutatás eredményeit, tapasztalatait Paul Emberson több könyvben és cikkben tárta a nyilvánosság elé. A háromkötetesre tervezett „Gondhishapurtól a Szilícium völgyig” könyvéből angolul már megjelent az első két kötet, németül pedig az első kötet. A „Gépek és az emberi szellem” című könyve 2013-ban jelent meg angolul és németül. (A könyvet a közeljövőben szeretnénk magyarul is megjelentetni.) A most közreadott összeállításunkban azokat a cikkeket olvashatják, amelyek az Anthro-Tech News időszakos intézeti újságjában jelentek meg. Az öt cikk ötféle közelítésben, szellemtudományos megvilágításban tekinti át a számítógép, az Internet világának jelenét és jövőjét. Az így megrajzolt kép nem túl vigasztaló. Ugyanakkor feltárul előttünk egy lehetőség, egy másik út. Az írások egyértelműen kimondják, hogy a szellemtudományi kutatások eredményeit felhasználva a technika más irányba is fejlődhet. Az ember és a gép összekapcsolódása megkezdődött, és ez a jövőben egyre jobban felgyorsul. A kérdés a „hogyan”-ban rejlik! Lehetőség nyílik arra, hogy az ember a morális erőiből kiindulva úgy kapcsolódjon a gépekhez, hogy a gép a legnemesebb értelemben szolgálja az embert. De persze szabadságában áll az embernek az is, hogy a jelenlegi úton haladjon tovább és ő maga a gép, a gép-lény rabszolgájává váljon.
Kedves Olvasónk! Örömmel számolunk be, hogy 2022 szeptemberétől a Szabad Gondoltok Háza közössége egy új kiadványt jelentet meg SZABAD GONDOLATOK HÁZA – FÜZETEK címmel. Új füzetsorozatot indítunk, amely szorosan kapcsolódik múltunkhoz is. A Szabad Gondolat folyóiratban időszakos kiadványként, mellékletként jelentettünk meg olyan írásokat, amelyeket fontosnak tartottunk, de az újság terjedelmi kereteit meghaladták. Mostani, új sorozatunkat azzal a határozott céllal indítjuk, hogy napjainkban és az elkövetkező nehéz időkben szellemi támaszt nyújtson. De ennél is többet szeretnénk: olyan szellemi táplálékot adni, amely ébresztően hat, és cselekvésre serkenti az egyes embereket – és még inkább a formálódó közösségeket. A Szabad Gondolatok Háza közössége új életcélt tűzött ki magának. Létre akarunk hozni az ország valamelyik csücskében egy olyan központot, ahol a biodinamikus gazdálkodás, a gyógynövény-feldolgozás, az Élő Tudományok Háza mellett különböző régi-új mesterségeket tanulhatnak meg a kezdeményezésünk fókuszpontjában álló fiatalok; ahol rátalálhatunk a tudomány, a művészet és a szakralitás egykor volt egységére. A sokféle szellemi és gyakorlati foglalkozást magába foglaló iniciatívát akár „emberképzőnek” is nevezhetjük. Ebben a sokoldalú élettevékenységben kiemelt szerepet játszik a technika, és ezzel összefüggésben a moralitás kérdése, mint jelen kultúrkorszakunk legnagyobb kihívása. Ezért indítjuk sorozatunkat Paul Emberson erre vonatkozó három kötetes könyvének egy fejezetrészletével, amely egy alig ismert és felismert témával foglalkozik, nevezetesen a világ és az ember fejlődését veszélyeztető kvantumfizika és a „nyolcadik szféra” összefüggéseivel. Azt reméljük, hogy az első füzet (és a soron következők is) további meg- és felismeréshez vezetik az olvasót, valamint a nehéz időkben bátorítóan hatnak, hogy a jót cselekedhessük. Frisch Mihály Részlet a szerző Von Gondhishapur bis Silicon Valley (Gondishapurtól a Szilícium-völgyig) című könyvének XII. fejezetéből (utolsó két alfejezet) „Fejünkben – ahogy Rudolf Steiner mondja – gondolataink által képesek vagyunk magunkból kiemelkedni, és a Jót a Gonosztól megkülönböztetni. Valóban! De képesek vagyunk arra is, hogy gondolatainkban, magunkból kiemelkedve elhibázzuk a különbségtételt a Jó és a Gonosz között. Képesek vagyunk arra, hogy gondolatainkban egyenesen a nyolcadik szférához emelkedjünk. És éppen ez történt.” (Paul Emberson)
" Mindenki, aki törekszik barátom." Ita Wegman életének utolsó három évét Arlesheiman és Dornachban töltötte, ahol hosszú éveken át tevéknykedett, hanem Tessiben, a Casa Andrea Cristoforóban, amelyet már 1936-ban megvett terápiás munka céljára. Ezen a félreeső, az akkori pusztító világeseményektől védett, ugyanakkor különös erőkkel áthatott vidéken Ita Wegman hatalmas, jövőbe mutató munkát végzett, embereket gyűjtött össze, vezette és támogatta őket, gyógytó, ugyanakkor szellemi módon, a háború utáni kort előkészítve, lényének teljes intenzitásával azért a korért élve. " Romba fog dőlni az egész világ, és lehethogy ebben nem csak a fegyverek mondják ki a végső szót, hanem a természeti katasztrófák is, amelyek nagyon is összefüggnek azzal, ami az emberrel történik. Mintha egy gigantikus harc lenne készülőben, amelynek, úgy vélem, még csak az elején járunk. Az igazi győzelem csaz az egyes emberben születhet meg, méghozzá azokban, akik elegendő morális erőt tudnak kifejleszteni , ez az erő csak a Krisztussal való helyes viszonyban tud létrejönni. Így nézve tulajdonképpen minden ember benne áll ebben a küzdelemben. " Ita Wegman 1940. novenver 18
Könyvünk azt a feladatot tűzte maga elé, hogy megmutassa: a ma még szinte általánosan uralkodó materialista természet-szemlélet meghaladható, az anyag lényszerű szemléletével. Egy nem materialista kémia először persze képtelenségnek tűnik, hiszen éppen az anyagról szóló tudománynak a materiális törvényszerűségekből kellene kiindulnia. Az általunk kifejtendő szubsztanciatanban azonban egyáltalán nincs szó e törvények tagadásáról. Vizsgálódásaink kiindulópontját éppen hogy a jelenségek és ezek törvényszerű folyamatai alkotják. Az emberek azonban gyakran és túlságosan könnyen megfeledkeznek arról, hogy a törvények érvényességének határaira is tekintettel legyenek. Egy műszaki szakembert joggal tekinthetnénk ostobának, aki ugyan ismeri egy vasgerenda teherbíró képességét, de akkor is ezzel számolna, amikor a gerenda anyaga hevítés hatására már egy másik halmazállapotba ment át. Így járnak el azonban manapság, amikor a Földön érvényes törvényszerűségeket a „millió fényévnyi” távolságokba is kivetítik a világegyetembe. A szerző évtizedeken keresztül olyan kísérleti kutatásokat folytatott, amelyek az anyag kozmikus lényének megismerésére irányultak, és ezzel az egész természetszemlélet számára új nézőpontot mutattak fel. De ettől függetlenül: már a dolgok minőségi vonásaira érzékeny pillantás kifejlesztése is új megvilágításba helyezheti az egyébként jól ismert jelenségeket. A materialista természetszemlélettől való elfordulás először semmi egyebet nem jelent, mint hogy a jelenségeket újra szemügyre vesszük egyfajta gondolkodó megismerést gyakorolva, ahelyett, hogy azokat csupán a mérték, a szám és a súly alapján ítélnénk meg, olyan „magyarázatokat” fűzve hozzájuk, melyeknek köszönhetően megmerevednek a hipotézisek és teóriák világában. (Részlet az első német kiadás előszavából)
„Az itt következő ”Táplálkozástan” hozzájárulásnak tekinthető az emberiség általános táplálkozási problémájának megoldásához, mégpedig olyan szempontok alapján, amelyeket eddig alig vettek figyelembe. A szerző feladatának tekintette, hogy ezt az egész problémát más szinten közelítse meg. Ennek során azt a tényt vette figyelembe, hogy az ember lelki-szellemi lény, aki egy mindent átfogó összefüggésben áll a világgal, mely összefüggés nemcsak a természettudomány által, hanem a szellemtudomány segítségével is megismerhető, s melynek hallatlan jelentősége van a táplálkozás kérdéseinél. A szerző nem tekintette feladatának, hogy recept- vagy szakácskönyvet írjon, de éppen úgy nem célja, hogy a táplálkozás-fiziológia vagy a tápanyagok kémiájának részletes kézikönyvét adja. A ”Táplálkozástan”-t első kísérletnek tekinthetjük abból a szempontból, hogy az emésztés fiziológiáját, a tápanyagok mérhető és nem mérhető minőségét újszerűen értelmezhessük. Az idő sörgetése arra kényszeríti a szerzőt, hogy ezt a kísérletet már vázlatként is nyilvánosság elé tárja.” (Részlet a könyv előszavából)
Imák, versek szülőnek, nevelőknek és gyermekeknek „A vallás a művészileg megelevenített megismerés által elmélyíthető; a művészet a vallásból született megismerés által megeleveníthető; a tudás a művészet által hordozott vallás révén átvilágítható.” Rudolf Steiner Előszó-részletek Van úgy, hogy a lélek szenvedésében, fájdalmában, vagy akár az önzetlen öröm átélésében eljut arra a pontra, ahol megszabadul önmaga fogságából, ekkor hirtelen nem lesz elég a hétköznapi szó, valami sokkal több akar kicsordulni az ember szívéből és ebből a megrendültségből felszakadnak az imába foglalt szavak hangjai - ebben a lélekfényes pillanatban az ember semmi mást nem akar, mint összekötni magát a magasabb szellemi lényekkel, felküldeni nekik a háláját, a dicsőítést, hogy elérjen hozzájuk, hogy meghallják az emberi akarat legtisztább kifejezését – legyen meg a Te akaratod! Nem mindenki életének része az imádkozás képessége. Különösen ebben az újabb Michael-i korban, ahol a szabadság fokozott vágyával születnek meg a lelkek. De mégis igénye van a mai modern léleknek, hogy a legmagasztosabb érzéseit ki tudja fejezni és össze tudja kötni a világgal. Ahol már gyermekkorban elkezdik az imádkozás gyakorlását, ez megtartó erővel fog bírni a kamaszkorban és egészen a halálig kifejti hatását. Rudolf Steiner azt mondja, hogy aki gyermekkorában megismerhette az ima, a tisztelet és az áhítat hangulatát, az idős korában áldó erőkkel fog bírni. „Az imahangulat tehát egyrészt szűk határok közé zárt énünk szemléletéhez vezet, amely a múltból a jelenbe dolgozta fel magát, és amely, ha rátekintünk, világosan megmutatja, milyen végtelenül sokkal több van bennünk, mint amennyit felhasználtunk; másrészt a jövőbe vezet el ez a szemlélet, és azt mutatja meg, hogy a jövő ismeretlen öléből sokkal, de sokkal több áramlik énünkbe, mint amit a jelenben átfog. E két hangulat valamelyikébe kell eljutni minden imával. Akkor az imában magában találjuk meg azt az erőt, amely túlvezet önmagunkon.” (Rudolf Steiner: Az ima) Tartalom és ajánlás Ez a könyv szülőknek, nevelőknek és gyermekeknek szól. Ezen kötet alapjául szolgáló könyvben olvasható Rudolf Steiner által írt imákat, verseket, meditációkat Marie Steiner gyűjtötte össze 1925 és 1935 között. A jelen kötetben találnak még egy Christian Morgenstern verset, egy David Schwarz verset és az asztali áldások közt szerepelnek népi hagyományból ránk maradt mondókák, valamint igyekeztünk széles körből begyűjteni a Magyarországon kézről-kézre adott anyagokat is. Továbbá minden kötet végére egy-egy Rudolf Steiner előadást szerkesztettünk, hogy az adott témakörben, a mélyebb megismerésben segítséget nyújtson. Ezeket a könyvecskéket nem csak az antropozófus közösségnek, hanem mindenki számára szeretettel ajánljuk, mivel a növekedő külső zajban és káoszban egyre fontosabbá válik lelkünket valódi szellemi erőkkel felvértezni. Alkotók Nagyon sokan járultak hozzá szellemi kincseikkel a szentenciás könyv elkészítéshez, akár gyűjtött, fordított spruchokkal akár festmények képeivel. Mindeniknek szeretnénk már most köszönetet mondani, bár az első kötetben még csak egy része jelent meg a teljes anyagnak: Bíró Edina, Bozókiné Tengely Anna, Clemens Schleuning, Cserháti Katalin, Döbröntei Zoltán, Huffman Szilvia, Kiss Zsuzsanna, Kulcsár Edina, Makovecz Anna, Mesterházi Zsuzsa, Mezei Katalin, Nagy Tibor, Németh Gilda, Pásztélyi Csenge, Rácz Rita Cecília, Révész Ildikó, Silye Imre, Szabó Marianne, Szőke Henrik, Tolnai Antal, Tóth Eszter, Tompa Júlia Az első Szentenciás könyv készítői: Gulyás Judit és Hódosi Helga Jó olvasást, festmény nézegetést, lélek-töltekezést kívánunk!
Daniel Nicol Dunlop *1868. december 28., Kilmarnock †1935. május 30., London Apja Alexander Dunlop skót építész, anyja Catherine Nicol (1847-1873) volt.Édesanyja halála után, Daniel ötéves korában nagyapjához költözik. Daniel Nicol (1804-1882) gael halász volt, a kelta állókörökről nevezetes Arran szigetén, Kildonanban lakott. A kis Daniel korán megtanul halászni, hálót készíteni és javítani. Kilencéves korában Daniel már Krisztusról tart előadásokat 12 kis barátjának. 14 éves korában, az éjszakai órákban meghal nagyapja. A váratlan esemény hatására Daniel őt és önmagát is látta a régi Egyiptomban és az orfikus Görögországban, előző életük eseményeivel. Ezek után visszaköltözik a szigetről, és egy ardrossani gépgyárban tanonckodik. Apjával nehezen értették meg egymást, Daniel elköltözik otthonról. Glasgow-ban egy kerékpárkereskedőnél talál állást, éjjelente filozófiai és okkultista műveket olvas. Egy írországi látogatása során megismeri George William Russellt („A.E."), akivel életre szóló barátságot köt. 21 éves korában Dunlop átköltözik Dublinba, ahol bor- és teakereskedőként dolgozik. Itt egy teozófiával is foglalkozó baráti körben - amelyhez W. B. Yeats is tartozott - megismerkedik Eleanor Fitzpatrick-el (cc1867-1932), akivel 1891 augusztusában összeházasodnak Dunlop vegetáriánus vendéglőt vezet, biztosítóban is dolgozik. 1891-ben tartja első előadását Dublinban, Buddha és Krisztus küldetéséről. 1905-ben a londoni teozófiai kongresszuson hallgatja először Rudolf Steiner előadását, ami meghatározza további életpályáját. 1911-ben megalapítja a BEAMA vállalatot (Brit Elektromos és Gazdasági Szövetség). 1923 szeptemberében megalakult a Brit Antropozófiai Társaság. Dunlop kezdeményezésére Penmaenmawr-ben, majd 1924-ben Torquay-ben nyári iskolák indulnak. 56 éves korában, 1924-ben Dunlop több jelentős intézményt alapít: júliusban a World Power Conference-t (ma World Energy Council) mint elnök nyitja meg. Ez volt az első nemzetközi konferencia a háború után, amin Németország is részt vett. Az év végén megalakul a British Weleda Company. 1925-ben, Rudolf Steiner halála után Dunlop minden erejével az antropozófia további terjesztésén fáradozik. Ekkor már kilépett a Teozófiai Társaságból. Elősegíti Steiner és Ita Wegman közösen írt orvosi könyvének angol kiadását is, 1927-ben a harmadik nyári iskolát szervezik Gare Loch-ban. Dunlop még Steiner életében felvetette egy antropozófus világtalálkozó ötletét, ám annak megvalósítása csak 1928-ban lett lehetséges, Londonban. A World Conference on Spiritual Science megnyitója július 20-án volt, melyeket előadások, euritmia bemutatók követtek augusztus 1-ig bezárólag. A következő világkonferenciát 1930-ban, Berlinben tervezték megrendezni, ám az már nem jöhetett létre. Azóta sem rendeztek hasonlót...
Kedves Olvasók, kedves Érdeklődők! A Magyar Biodinamikus Egyesület gondozásában évről évre megjelenő Maria Thun féle Vetési naptár 39-ik magyar kiadását foghatják kezükbe. Az eredeti német nyelvű kiadvány 62 éve jelent meg először. Sokuk számára bizonyára ismert, hogy a Vetési naptár Maria Thun kozmikus konstelláció kutatásainak és vetési kísérleteinek összegzéseként született meg, amihez az inspirációt Rudolf Steiner Mezőgazdasági előadásaiból merítette. A vetési naptár táblázataiból egyértelműen kiolvasható, hogy a Hold éppen melyik csillagkép előtt tartózkodik, és annak milyen impulzusát közvetíti a talajnak, amit aztán a magvak, növények felfognak és kifejezésre juttathatnak fejlődésükben. Nagy segítség ez a bio és biodinamikus gazdáknak, kertészeknek, szőlészeknek, és a méhészeknek. Munkáik tervezésénél figyelembe tudják venni, hogy a Hold éppen gyökér, levél, termés vagy virág impulzust közvetít, esetleg az adott időszak éppen kihúzott idő, ami semmiféle mezőgazdálkodási, méhészeti munkára nem alkalmas. Az ajánlatok alkalmazásával - ha a gazdálkodáshoz kapcsolódó egyéb körülmények is rendelkezésre állnak, és vegyszer, vagy műtrágyahasználat nem károsítja a termesztést, - abban az esetben jó terméseredményekre és magasabb minőségre számíthatunk. Ha figyelmesen forgatják a Vetési naptárt, akkor feltűnik, hogy utalások vannak benne az időjárási tendenciákra is. Ezek természetesen nem váltják ki a rövidtávú vagy napi időjárás-jelentéseket, de mindenképpen jelzik a fontos változásokat. Az elmúlt évek igen meleg időjárása a 2024-es évben a Vetési naptár előrejelzései alapján változni látszik, és az enyhébb évkezdet után több földes, hideget hozó csillagképi bolygóhatás érvényesül majd az év folyamán. A talajhő 2024-ben április helyett május közepén áll be, ezt mindenképpen érdemes figyelembe venni a tavaszi munkálatoknál. Összességében az egész év a földes, vizes trigonok jegyében zajlik, ami hűvösebb, nedvesebb napokat eredményez, ha egyéb tényezők nem befolyásolják az időjárást. A növényvédelmi munkák tervezésénél ajánlatos erre gondolnunk. A 2024-es Vetési naptár részletesen és mélyrehatóan foglalkozik a biológiai növényvédelem egy idáig ritkábban tárgyalt lehetőségével, a gyógynövényekből készült teák növényvédelmi és egyéb hatásaival. Maria Thun részletesen kikísérletezte, mely teának milyen hatása van adott növénykultúrákban. Pontos ajánlásai alapján a teákat a preparátumok alkalmazása mellett eredményesen használhatjuk növényállományunk védelmére.
Szociál-antropológiai tanulmányok a kultúra-, jog- és gazdasági élet területén. Előszó Az emberiség történelme és azok a kultúrák, amelyeket létrehozott, géniuszának tanubizonyságai - " egy nahy hitvallás töredékei". Visszatekintve átérezhetjük, hogy a népeket a múltban a történekem folyama hordozta, hogy a kultúrák felvirágzása és lehanyatlása ahhoz hasonlóan változhatatlannak tűnő ritmusokban ment végbe, mint létesülés és elmmúlás a természetben. Az Újkor kezdetével alapvető alakulás zajlott le. Ma, a huszadik században, atörténés súlypontja magába az emberiségbe áthelyeződve jelenik meg. A történelem szelleme mintegy már nem kívülről hat, ami az embereket cselekvésre űzi, az olyan logikai-ideológiai rendszereknek az önállósult következménye, amelyek " tudományként "messzemenően emancipálódtak létrehozójuktól. A tudomány gondolkodik, nem az ember.... Lothar Vogel könyvét elsősorban olyan szülőknek ajánljuk, akik nem akarnak lemondani arról, hogy gyermekeik szabad iskolákban nevelkedhessenek, és olyan tanároknak, akik szabad emberként, szabadságban szeretnék nevelni és oktatni a rájuk bízott gyerekeket. Szabad iskola ma még nem létezik, de a jövő számára reális lehetőséget jelent. Lothar Vogel könyve a Waldorf Iskolák tanárai számára lehetőséget teremt arra, hogy az embertant mintegy kitágítva, kiegészítsék a szociál-antropológia tudományával, hogy az iskolát elhagyó ifjak a szociális kérdés megértésével, önbizalommal és az emberek iránti bizalommal, tetterősen álljanak bele a jelenkor szociális életviszonyaiba, és tudják munkájukat végezni. Tartalom: I. rész: A gazdaság szociális antropológiája és fenomenológiája 1.A munka 2.A gazdaság alapjai 3.A gazdaság funkciója 4.A gazdasági válságok 5.Történelmi példák az inflációra és a deflációra 6.A gazdaság a maga szociálisösszefonódásában 7. A pénz- és földkamattörténelmének motívumai 8.Az ember megvalósulása a gazdasági életben II. rész : Kultúr- , jog- és szociáltörténeti vizsgálódások 1. A kulturális antropológiához 2. A nagy keleti kúltúrák 3. Európa. megszületése 4. A kelta-germán korszak 5. A korai és virágzó középkor 6. A kései középkor 7. A 16.század szociális harca 8. Az újkor 9. A szociális műalkotás, a közép- európai szellemi életválasza a francia forrdalomra 10. Harc a szabadságért 11. Kapitalizmus-kommunizmis 12. A szociális hármas tagozódás kialakulásának fejlődési lépései III. rész : A szabdság szociális rendje 1. Az ember Én-organizációja, ismeretelméleti bevezetés 2. A szellemi élet 3.A kultúra rendje 4. A jog élete 5. A gazdaság asszociatív lénye
