Az ember jövője összefonódik gépeink jövőjével. Az ember saját testi organizmusa és az őt körülvevő technikai rendszerek közötti korábbi világos különbség már szinte elmosódik és végül majd teljesen eltűnik. Eljön az az idő, amikor az emberi lélek majd olyan „hibrid entitásban” inkarnálódik, amely részben ember, részben gép. De az akkori gépek nagyon különböznek majd attól, amit idáig megszoktunk: néhányuk nagyon csúnya és gonosz lesz, néhányuk pedig morális és inspirálóan szép. A technika fejlődésében mi a saját jövőbeli földi létezésünket készítjük elő. Ez az első átfogó szellemtudományos áttekintés az ember és gép valódi megosztott jövőjéről. Igaz, sokat írtak már az emberi és gépi intelligencia egyesítéséről, mivel a digitális elektronika egyre újabb utakat talál ahhoz, hogy az embert még szorosabban kösse hozzá az Internethez. A jelenlegi intelligens gépek azonban csupán átmeneti formái annak, amely potenciálisan egy sokkal mélyrehatóbb technika. Az olyan kibervilágbeli guruk, mint Ray Kurzweil vagy Henry Markram legijesztőbb víziói a jelentéktelenségig halványulnak, ha összehasonlítjuk őket Rudolf Steiner messzire nyúló jövőképeivel, melyeket szellemi kutatásai tártak fel.
Rudolf Steiner hatalmas impulzust adott Koberwitzben, mezőgazdasági kurzusa keretében. Ezen a kurzuson forradalmi módszereket vázolt fel a föld gyógyítására, egy megújuló mezőgazdasági technika kifejlesztésére, új gabonafélék és zöldségek termesztésére, amelyeket vadon termő változatokból fejlesztenének ki. A mezőgazdasági kurzus szándéka nem az volt, hogy megkíséreljék megújítani a rendelkezésre álló gabonaféléket és zöldségeket. Ezek a növények már nem voltak megfelelőek a növény növekedését, termőképességét biztosító kozmikus erők számára, nem tudtak megújulni. Rudolf Steiner szándéka az volt, hogy új vadon termő változatokat fejlesszenek ki, új és más tulajdonságokkal. Korunkban ennek kellene a táplálkozás alapjának lennie. Biztos, hogy minden komoly, a táplálkozásról szóló szellemtudományi tanulmánynak ebből az életfontosságú valóságból kell kiindulnia. Az is biztos, hogy az összes mezőgazdaságra és a táplálkozásra irányuló antropozófiai munka fő hajtóereje kell legyen az új kultúrnövény változatok kifejlesztése, valamint az átalakítás olyanféle irányítása, hogy ezen növények a mai Fény-korszakhoz szükséges erőket biztosítsák. A jövőben meg kell tanulnunk, hogyan kell egy valóban kiegyensúlyozott, egészséges táplálékot előteremteni. Koberwitz-ben Rudolf Steiner a vezető gazdálkodókkal félrevonulva külön útmutatást adott számukra arra vonatkozóan, hogyan fejlesszék ki a kultúrnövény-változatokat, és hogyan élesszék újra a földet. Ezeket az utalásokat – úgy tűnik – ők teljesen figyelmen kívül hagyták, kivéve néhány gazdálkodót az első évekből. Ők ma nem tartoznak a biodinamikus gazdálkodás főáramlatához. Pedig Rudolf Steiner világossá tette, hogy ez az irány egy sikeres biodinamikus módszer elengedhetetlen feltétele. Ebben a vonatkozásban nem tett lakatot a szájára. Kezdettől fogva azt mondotta az összegyűlt gazdáknak, vagy megtanulnak dolgozni az új módszerekkel, vagy tudomásul kell venniük, hogy a természet és az emberiség is elpusztul. Nincs más választás, mondta Rudolf Steiner. Attól, hogy ezzel a valósággal szívesen nézünk-e szembe vagy sem, még fennmarad az a kemény tény, hogy a természet és az ember is degenerálódik. Ezen könyvben leírt kutatások megkísérelnek fényt deríteni arra, miért merültek feledésbe Rudolf Steiner legfontosabb utalásai, milyen következményekkel járt ez a feledés, és mi az, amit még mindig megtehetünk annak érdekében, hogy a dolgokat a helyes irányba tereljük, mielőtt túl késő lenne.
Kihez is szeretne szólni ez a könyv? Azokhoz az antropozófusokhoz, akik már megtették első lépésüket a technika világának megismerésében. Azoknak a Waldorf tanároknak, szülőknek, akikben élesen felvetődik ennek az Internetes világnak az ellentmondása. De tulajdonképpen mindazokhoz szól, akik úgy érzik, hogy nincs rendben a számítógép és az ember kapcsolata, és nyitottak arra, hogy megismerjék az antropozófia kutatásaiból származó eredményeket, tapasztalatokat. Akár észrevettük, akár nem, kétséget kizáróan a XXI. században egy olyan világba léptünk be, amelynek technikáját, szellemét a számítógép, az Internet és a hozzájuk kötődő „kütyük” határozzák meg. Sokszor feltesszük a kérdést: „Áldás ez, vagy átok?” A válaszok sokfélék. Sokan úgy gondolják, hogy ez az emberiség fejlődésének helyes útja, csak a visszaéléseket kellene megszüntetni. Sokszor számítógépes körökből jönnek baljós jövendölések, miszerint akár 30-50 éven belül a számítógépek átveszik a hatalmat az embertől, és kiiktatnak bennünket a világból, mint hasznavehetetlen élősködőket. A szülők pedig aggódva kérdezik, mit tegyünk, hogy gyermekeinket megóvjuk az egyre nagyobb méreteket öltő Internetes bűnözéstől, perverziótól. 1989-ben egy kis svájci faluban magalakult Paul Emberson vezetésével az Anthro-Tech Intézet. Az alapító és munkatársi közössége azt a célt tűzték ki, hogy Rudolf Steiner szellemtudományi kutatásaira támaszkodva feltárják a számítógép és az Internet lényét, lényegét. Olyan technikák kifejlesztését határozták el, amelyben az ember morális erői összekapcsolódhatnak az ember által teremtett gépekkel. Az Intézet ebben a témakörben közel 15 éve végez szellemtudományos kutatásokat és konkrét gép-kísérleteket. A kutatás eredményeit, tapasztalatait Paul Emberson több könyvben és cikkben tárta a nyilvánosság elé. A háromkötetesre tervezett „Gondhishapurtól a Szilícium völgyig” könyvéből angolul már megjelent az első két kötet, németül pedig az első kötet. A „Gépek és az emberi szellem” című könyve 2013-ban jelent meg angolul és németül. (A könyvet a közeljövőben szeretnénk magyarul is megjelentetni.) A most közreadott összeállításunkban azokat a cikkeket olvashatják, amelyek az Anthro-Tech News időszakos intézeti újságjában jelentek meg. Az öt cikk ötféle közelítésben, szellemtudományos megvilágításban tekinti át a számítógép, az Internet világának jelenét és jövőjét. Az így megrajzolt kép nem túl vigasztaló. Ugyanakkor feltárul előttünk egy lehetőség, egy másik út. Az írások egyértelműen kimondják, hogy a szellemtudományi kutatások eredményeit felhasználva a technika más irányba is fejlődhet. Az ember és a gép összekapcsolódása megkezdődött, és ez a jövőben egyre jobban felgyorsul. A kérdés a „hogyan”-ban rejlik! Lehetőség nyílik arra, hogy az ember a morális erőiből kiindulva úgy kapcsolódjon a gépekhez, hogy a gép a legnemesebb értelemben szolgálja az embert. De persze szabadságában áll az embernek az is, hogy a jelenlegi úton haladjon tovább és ő maga a gép, a gép-lény rabszolgájává váljon.
Kedves Olvasónk! Örömmel számolunk be, hogy 2022 szeptemberétől a Szabad Gondoltok Háza közössége egy új kiadványt jelentet meg SZABAD GONDOLATOK HÁZA – FÜZETEK címmel. Új füzetsorozatot indítunk, amely szorosan kapcsolódik múltunkhoz is. A Szabad Gondolat folyóiratban időszakos kiadványként, mellékletként jelentettünk meg olyan írásokat, amelyeket fontosnak tartottunk, de az újság terjedelmi kereteit meghaladták. Mostani, új sorozatunkat azzal a határozott céllal indítjuk, hogy napjainkban és az elkövetkező nehéz időkben szellemi támaszt nyújtson. De ennél is többet szeretnénk: olyan szellemi táplálékot adni, amely ébresztően hat, és cselekvésre serkenti az egyes embereket – és még inkább a formálódó közösségeket. A Szabad Gondolatok Háza közössége új életcélt tűzött ki magának. Létre akarunk hozni az ország valamelyik csücskében egy olyan központot, ahol a biodinamikus gazdálkodás, a gyógynövény-feldolgozás, az Élő Tudományok Háza mellett különböző régi-új mesterségeket tanulhatnak meg a kezdeményezésünk fókuszpontjában álló fiatalok; ahol rátalálhatunk a tudomány, a művészet és a szakralitás egykor volt egységére. A sokféle szellemi és gyakorlati foglalkozást magába foglaló iniciatívát akár „emberképzőnek” is nevezhetjük. Ebben a sokoldalú élettevékenységben kiemelt szerepet játszik a technika, és ezzel összefüggésben a moralitás kérdése, mint jelen kultúrkorszakunk legnagyobb kihívása. Ezért indítjuk sorozatunkat Paul Emberson erre vonatkozó három kötetes könyvének egy fejezetrészletével, amely egy alig ismert és felismert témával foglalkozik, nevezetesen a világ és az ember fejlődését veszélyeztető kvantumfizika és a „nyolcadik szféra” összefüggéseivel. Azt reméljük, hogy az első füzet (és a soron következők is) további meg- és felismeréshez vezetik az olvasót, valamint a nehéz időkben bátorítóan hatnak, hogy a jót cselekedhessük. Frisch Mihály Részlet a szerző Von Gondhishapur bis Silicon Valley (Gondishapurtól a Szilícium-völgyig) című könyvének XII. fejezetéből (utolsó két alfejezet) „Fejünkben – ahogy Rudolf Steiner mondja – gondolataink által képesek vagyunk magunkból kiemelkedni, és a Jót a Gonosztól megkülönböztetni. Valóban! De képesek vagyunk arra is, hogy gondolatainkban, magunkból kiemelkedve elhibázzuk a különbségtételt a Jó és a Gonosz között. Képesek vagyunk arra, hogy gondolatainkban egyenesen a nyolcadik szférához emelkedjünk. És éppen ez történt.” (Paul Emberson)
„Az itt következő ”Táplálkozástan” hozzájárulásnak tekinthető az emberiség általános táplálkozási problémájának megoldásához, mégpedig olyan szempontok alapján, amelyeket eddig alig vettek figyelembe. A szerző feladatának tekintette, hogy ezt az egész problémát más szinten közelítse meg. Ennek során azt a tényt vette figyelembe, hogy az ember lelki-szellemi lény, aki egy mindent átfogó összefüggésben áll a világgal, mely összefüggés nemcsak a természettudomány által, hanem a szellemtudomány segítségével is megismerhető, s melynek hallatlan jelentősége van a táplálkozás kérdéseinél. A szerző nem tekintette feladatának, hogy recept- vagy szakácskönyvet írjon, de éppen úgy nem célja, hogy a táplálkozás-fiziológia vagy a tápanyagok kémiájának részletes kézikönyvét adja. A ”Táplálkozástan”-t első kísérletnek tekinthetjük abból a szempontból, hogy az emésztés fiziológiáját, a tápanyagok mérhető és nem mérhető minőségét újszerűen értelmezhessük. Az idő sörgetése arra kényszeríti a szerzőt, hogy ezt a kísérletet már vázlatként is nyilvánosság elé tárja.” (Részlet a könyv előszavából)
2020 Karácsonyára jelenik meg ez a könyv, amikor a születés, a remény ünnepére készülünk, miközben tudatában kell lennünk annak, hogy egy másik születés is előkészül: Ahrimán földi inkarnációja. Ez a könyv elsőként egyesíti Rudolf Steiner Ahrimán nyugati inkarnációjáról tartott előadásait, illetve előadásrészleteit. Steiner ezekben az előadásokban a szellemi, kulturális, gazdasági jellegű áramlatok egész sorát mutatja be – mindazt, ahogy Ahrimán előkészíti tevékenységét jelen korunkban. (A tudományos materializmus, a transzhumanizmus, a származás és a vérségi kötelékek fontossága, az ismeretek konzerválása könyvtárakban – ma adathordozókon –, vagy a számok, a statisztika mindenhatóságába vetett hit.) A könyvben szerepel Steiner 1921. május 13-án tartott előadása is, melyben apokaliptikusan ábrázolja a mai árnyékszerű gondolkodás jövőbeni következményeit. A könyvet szerkesztette, valamint elő- és utószóval ellátta: Thomas Meyer. Olyan korban élünk, amikor megtörténhettek 2001. szeptember 11. eseményei, amikor a hazugság gonosz lényei elárasztották világunkat, mindennapjainkat, amikor „fizikai” és szellemi vírusok akarnak térdre kényszeríteni bennünket. Most szükségünk van egy áttekintésre, sőt tisztánlátásra és egyfajta ébredésre is, hogy megsejthessük, miért történhet, történik meg mindez. A könyvből erőt meríthetünk, bátorságot kaphatunk a Gonosszal való szembenézéshez, de legalábbis természetének meg- és felismeréséhez. Ugyanis egyetlen lehetőségünk, hogy sorsunkat, jövőnket úgy változtassuk meg, hogy az méltó legyen emberi mivoltunkhoz.
Daniel Nicol Dunlop *1868. december 28., Kilmarnock †1935. május 30., London Apja Alexander Dunlop skót építész, anyja Catherine Nicol (1847-1873) volt.Édesanyja halála után, Daniel ötéves korában nagyapjához költözik. Daniel Nicol (1804-1882) gael halász volt, a kelta állókörökről nevezetes Arran szigetén, Kildonanban lakott. A kis Daniel korán megtanul halászni, hálót készíteni és javítani. Kilencéves korában Daniel már Krisztusról tart előadásokat 12 kis barátjának. 14 éves korában, az éjszakai órákban meghal nagyapja. A váratlan esemény hatására Daniel őt és önmagát is látta a régi Egyiptomban és az orfikus Görögországban, előző életük eseményeivel. Ezek után visszaköltözik a szigetről, és egy ardrossani gépgyárban tanonckodik. Apjával nehezen értették meg egymást, Daniel elköltözik otthonról. Glasgow-ban egy kerékpárkereskedőnél talál állást, éjjelente filozófiai és okkultista műveket olvas. Egy írországi látogatása során megismeri George William Russellt („A.E."), akivel életre szóló barátságot köt. 21 éves korában Dunlop átköltözik Dublinba, ahol bor- és teakereskedőként dolgozik. Itt egy teozófiával is foglalkozó baráti körben - amelyhez W. B. Yeats is tartozott - megismerkedik Eleanor Fitzpatrick-el (cc1867-1932), akivel 1891 augusztusában összeházasodnak Dunlop vegetáriánus vendéglőt vezet, biztosítóban is dolgozik. 1891-ben tartja első előadását Dublinban, Buddha és Krisztus küldetéséről. 1905-ben a londoni teozófiai kongresszuson hallgatja először Rudolf Steiner előadását, ami meghatározza további életpályáját. 1911-ben megalapítja a BEAMA vállalatot (Brit Elektromos és Gazdasági Szövetség). 1923 szeptemberében megalakult a Brit Antropozófiai Társaság. Dunlop kezdeményezésére Penmaenmawr-ben, majd 1924-ben Torquay-ben nyári iskolák indulnak. 56 éves korában, 1924-ben Dunlop több jelentős intézményt alapít: júliusban a World Power Conference-t (ma World Energy Council) mint elnök nyitja meg. Ez volt az első nemzetközi konferencia a háború után, amin Németország is részt vett. Az év végén megalakul a British Weleda Company. 1925-ben, Rudolf Steiner halála után Dunlop minden erejével az antropozófia további terjesztésén fáradozik. Ekkor már kilépett a Teozófiai Társaságból. Elősegíti Steiner és Ita Wegman közösen írt orvosi könyvének angol kiadását is, 1927-ben a harmadik nyári iskolát szervezik Gare Loch-ban. Dunlop még Steiner életében felvetette egy antropozófus világtalálkozó ötletét, ám annak megvalósítása csak 1928-ban lett lehetséges, Londonban. A World Conference on Spiritual Science megnyitója július 20-án volt, melyeket előadások, euritmia bemutatók követtek augusztus 1-ig bezárólag. A következő világkonferenciát 1930-ban, Berlinben tervezték megrendezni, ám az már nem jöhetett létre. Azóta sem rendeztek hasonlót...
VETÉSI ÉS NÖVÉNYÁPLÁSI KALLENDÁRIUM 2026 A vetési naptár hatvannegyedik kiadását a virágok birodalmának szenteljük. Néhány írásban kitérünk a virágos növények gondozására, valamint a virágos sövények témájával is foglalkozunk. Walther Thun képeit, részletesebben is bemutatjuk. A minden évben szokásos részletességgel ajánlások következnek a hobbikertészeknek , kertészeknek, mezőgazdászoknak, és szőlőművelőknek, továbbá bemutatjuk a méhek gondozására legmegfelelőbb időszakot. Maria Thun Vetési naptár 1984 óta jeleik meg magyar nyelven a Magyar Biodinamikus Egyesület gondozásában. A magyar nyelvű kiadás létrejöttét de. Mezei Ottóné elhivatottságának és munkájának köszönhető. 2014-ig Ő fordította német nyelvből a Vetési naptárt. A vetési naptár szerkesztését és a konstellációk kutatás folytatását Matthias K. Thun halála óta immár teljesen az unokák, Titia Thun és Friedrich K.W.Thun vállalta fel ugyanolyan elhivatottsággal, ahogyan azt a szüleik és nagyanyjuk, Mária Thun tették. Bár a Vetési naptár eredetileg a biodinamikus gazdálkodók segítségére készült, olyan gazdáknak és kertészeknek akik a Rudolf Steiner által ajánlott gyógynövény preparátumokat is használják a termesztésben, mégis mindenki használhatja, aki a konstellációk érvényesülésének feltételeit gazdaságában megteremeti. A konstellációk érvényesülésének tehát feltételei vannak, a hatás a talajon keresztül jut el a növényhez, egyszer gyökér, másszor a virág, a levél vagy termés fokozott fejlődésének kedvezve. A talaj érzékenységét sem műtrágyák, sem vegyszerek, sem éretlen istállótrágya nem szabad, hogy zavarják. Az érzékenységet a komposztált, preparátumokkal ellátott szerves anyag fokozza. Az ilyen módon kezelt, kíméletesen művelt talaj átállási ideje 5-7 év. Azután várható a termés kívánatos minőségi , sok esetben mennyiségi változása. Előfordulhat azonban, hogy sok esetben a minőségi javulás ( aroma, eltarthatóság ) már az átállási időben is feltűnő lesz. A vetési naptár használatához jó munkát és egészséget kíván a Magyar Biodinamikus Egyesület.
Szociál-antropológiai tanulmányok a kultúra-, jog- és gazdasági élet területén. Előszó Az emberiség történelme és azok a kultúrák, amelyeket létrehozott, géniuszának tanubizonyságai - " egy nahy hitvallás töredékei". Visszatekintve átérezhetjük, hogy a népeket a múltban a történekem folyama hordozta, hogy a kultúrák felvirágzása és lehanyatlása ahhoz hasonlóan változhatatlannak tűnő ritmusokban ment végbe, mint létesülés és elmmúlás a természetben. Az Újkor kezdetével alapvető alakulás zajlott le. Ma, a huszadik században, atörténés súlypontja magába az emberiségbe áthelyeződve jelenik meg. A történelem szelleme mintegy már nem kívülről hat, ami az embereket cselekvésre űzi, az olyan logikai-ideológiai rendszereknek az önállósult következménye, amelyek " tudományként "messzemenően emancipálódtak létrehozójuktól. A tudomány gondolkodik, nem az ember.... Lothar Vogel könyvét elsősorban olyan szülőknek ajánljuk, akik nem akarnak lemondani arról, hogy gyermekeik szabad iskolákban nevelkedhessenek, és olyan tanároknak, akik szabad emberként, szabadságban szeretnék nevelni és oktatni a rájuk bízott gyerekeket. Szabad iskola ma még nem létezik, de a jövő számára reális lehetőséget jelent. Lothar Vogel könyve a Waldorf Iskolák tanárai számára lehetőséget teremt arra, hogy az embertant mintegy kitágítva, kiegészítsék a szociál-antropológia tudományával, hogy az iskolát elhagyó ifjak a szociális kérdés megértésével, önbizalommal és az emberek iránti bizalommal, tetterősen álljanak bele a jelenkor szociális életviszonyaiba, és tudják munkájukat végezni. Tartalom: I. rész: A gazdaság szociális antropológiája és fenomenológiája 1.A munka 2.A gazdaság alapjai 3.A gazdaság funkciója 4.A gazdasági válságok 5.Történelmi példák az inflációra és a deflációra 6.A gazdaság a maga szociálisösszefonódásában 7. A pénz- és földkamattörténelmének motívumai 8.Az ember megvalósulása a gazdasági életben II. rész : Kultúr- , jog- és szociáltörténeti vizsgálódások 1. A kulturális antropológiához 2. A nagy keleti kúltúrák 3. Európa. megszületése 4. A kelta-germán korszak 5. A korai és virágzó középkor 6. A kései középkor 7. A 16.század szociális harca 8. Az újkor 9. A szociális műalkotás, a közép- európai szellemi életválasza a francia forrdalomra 10. Harc a szabadságért 11. Kapitalizmus-kommunizmis 12. A szociális hármas tagozódás kialakulásának fejlődési lépései III. rész : A szabdság szociális rendje 1. Az ember Én-organizációja, ismeretelméleti bevezetés 2. A szellemi élet 3.A kultúra rendje 4. A jog élete 5. A gazdaság asszociatív lénye
Walter Johannes Stein 1891. február 6-án született Bécsben. Miután 1913-ban találkozott Rudolf Steinerrel, a háború évei alatt a későbbi disszertációján dolgozott. Ebben a munkában, amelyet Rudolf Steiner ösztönzött és tanácsaival segített, az érzékfeletti megismerés elméletét felvázolva bizonyította az antropozófia tudományosságát. 1917-ben Stein tanúja volt, amikor Rudolf Steiner megfogalmazta Memorandumát Németország és Ausztria tanácstalan politikusai számára. ... Rudolf Steiner halála után Stein a leghatározottabban foglalt állást az Antropozófiai Társaságon belüli válságban, ugyanakkor megírta ismert és legjelentősebb művét, A Világtörténelem a Szent Grál fényében-t. ...
A vegyészmérnök végzettségű Wilhelm Pelikan (1893-1981) igen korán, még egyetemi hallgató korában ismerkedett meg az antropozófiával és Rudolf Steinerrel. A bécsi tanulmányait befejezve 29 évesen átveszi annak a gyógyítóanyag előállító üzemnek a vezetését, amely később Weleda néven vált ismertté. Negyven éven át tevékenykedik itt, jelentős kutatói munkát végezve. Mindeközben szemináriumokat vezet és szerzője több alapvető műnek (pl. Gyógynövénytan). Tartalom: A fémlényiség hatása a Kozmoszban, a Földön és az emberben Fémes állapot a földi létben A fémlényiség kozmikus oldala Az ólom lényisége A vas jellemképe Az arany A réz a természeti birodalmakban és az emberben A higany – Lénykép Az ezüst néhány lényeges jellemzője A cink a természeti folyamatokban és az emberi organizációban Az aluminium az anyagból lett ezüst A nikkel és a kobalt – A vas testvérei Az antimonról A kén lényegiségéről A fémburok hatása a növekedő növényekre A magnézium a fény-fém A fluor és a fluor-folyamat Az urán a léttől való eloldódás féme
