Paul Emberson: Ember vagy számítógép

„Amikor télen a földeket járom, és vastag hótakaró borítja a Földet, újra meg újra azon gondolkodom: hol lehetnek azok az állatok, amelyek nyáron olyan jókedvűen ugrándoztak itt? Mit csinálhatnak az egerek, akik lépteim elől riadtan iszkoltak az egérlyukba? Hol nyugszanak a csigák, akik szép komótosan csúszkáltak ezeken a falakon? És ha az igencsak jeges szél arcomba csapkodja a hópelyheket, akkor a virágokhoz lebbenő lepkékre gondolok, és a méhekre, akik serényen zümmögve röpködtek a virágzó rét felett. Hová lettek ezek a fényes nyári madarak?” Mindezt és még nagyon sok minden mást megtudhatunk Jakob Streit könyvéből.

Rudolf Steiner hatalmas impulzust adott Koberwitzben, mezőgazdasági kurzusa keretében. Ezen a kurzuson forradalmi módszereket vázolt fel a föld gyógyítására, egy megújuló mezőgazdasági technika kifejlesztésére, új gabonafélék és zöldségek termesztésére, amelyeket vadon termő változatokból fejlesztenének ki. A mezőgazdasági kurzus szándéka nem az volt, hogy megkíséreljék megújítani a rendelkezésre álló gabonaféléket és zöldségeket. Ezek a növények már nem voltak megfelelőek a növény növekedését, termőképességét biztosító kozmikus erők számára, nem tudtak megújulni. Rudolf Steiner szándéka az volt, hogy új vadon termő változatokat fejlesszenek ki, új és más tulajdonságokkal. Korunkban ennek kellene a táplálkozás alapjának lennie. Biztos, hogy minden komoly, a táplálkozásról szóló szellemtudományi tanulmánynak ebből az életfontosságú valóságból kell kiindulnia. Az is biztos, hogy az összes mezőgazdaságra és a táplálkozásra irányuló antropozófiai munka fő hajtóereje kell legyen az új kultúrnövény változatok kifejlesztése, valamint az átalakítás olyanféle irányítása, hogy ezen növények a mai Fény-korszakhoz szükséges erőket biztosítsák. A jövőben meg kell tanulnunk, hogyan kell egy valóban kiegyensúlyozott, egészséges táplálékot előteremteni. Koberwitz-ben Rudolf Steiner a vezető gazdálkodókkal félrevonulva külön útmutatást adott számukra arra vonatkozóan, hogyan fejlesszék ki a kultúrnövény-változatokat, és hogyan élesszék újra a földet. Ezeket az utalásokat – úgy tűnik – ők teljesen figyelmen kívül hagyták, kivéve néhány gazdálkodót az első évekből. Ők ma nem tartoznak a biodinamikus gazdálkodás főáramlatához. Pedig Rudolf Steiner világossá tette, hogy ez az irány egy sikeres biodinamikus módszer elengedhetetlen feltétele. Ebben a vonatkozásban nem tett lakatot a szájára. Kezdettől fogva azt mondotta az összegyűlt gazdáknak, vagy megtanulnak dolgozni az új módszerekkel, vagy tudomásul kell venniük, hogy a természet és az emberiség is elpusztul. Nincs más választás, mondta Rudolf Steiner. Attól, hogy ezzel a valósággal szívesen nézünk-e szembe vagy sem, még fennmarad az a kemény tény, hogy a természet és az ember is degenerálódik. Ezen könyvben leírt kutatások megkísérelnek fényt deríteni arra, miért merültek feledésbe Rudolf Steiner legfontosabb utalásai, milyen következményekkel járt ez a feledés, és mi az, amit még mindig megtehetünk annak érdekében, hogy a dolgokat a helyes irányba tereljük, mielőtt túl késő lenne.

Biodinamikus termesztési móddal előállított, sárga husú édesburgonya - tápanyagokban rendkívül gazdag, kiemelkedő béta-karotin forrás. Próbálja ki sütőben sütve!