Mese a virággyermekekről

Hernyó-babák, bábfiak, gyönyörű  pillék. Ez a mese abba a távoli birodalomba kalauzol el bennünket, ahol ez a csodás átalakulás történik. Ahol lepkelányok, szitakötő kisasszonnyal és a napsugár hercegekkel együtt mind azon fáradoznak, hogy nyár elejére a sok színes pillangó szárnyra kelhessen…  

Robyn M. Brown könyve végigvezeti az olvasót a nevelés megújításának és a gyógyító nevelő születésének egy lehetséges útján. Robyn már több mint 20 éve foglalkozik tanítóként nehézségekkel küzdő gyermekekkel, és Rudolf Steiner Gyógypedagógiai Kurzusára támaszkodva igyekszik elmélyíteni gyakorlati munkáját. A tanítás, a tanárképzésben való munka és a sokévi mentorálás gyümölcse ez a könyv, amely a hét életfolyamat ívén halad végig, ahogy minden átalakulás és gyógyulás is. Ismerteti a gyógypedagógiai polaritások képét, felvázolja a tizenkét érzék helyes illetve problémás működését, valamint azt is, amit a nevelő vagy a szülő tehet ezekben a helyzetekben. Mindezt elevenen, egy képzeletbeli osztály tanítóján és tanulóin keresztül. Részlet a könyvből:  Az ítélet nélküli megfigyelés képessége a szeretetre való képességünkhöz kapcsolódik. Az ítélet megakadályozza a szeretet képességét, mert az ítélet mindig valami önkényesen alkotott , saját véleményünkön alapul. A pozitív ítéletet a szimpátiából formáljuk. Az antipátiából negatív ítéletek születnek. Mindkettő saját énünk kivetülésének tükröződése. A szeretethez elfogulatlanság kell. Szükség van a lélek egyensúlyára, és ez az , amit fel tudunk építeni, amikor az ítélet nélküli megfigyelésre tanítjuk magunkat. Amikor a gyerekekkel dolgozunk, ez a nyugodt cendes egyensúlyi hely az, ami lehetővé teszi számunkra, hogy elkezdhessük észlelni a gyermek géniuszát. Ez a gyermek magasabb énjének képmása. Ezt a képet visszük magunkkal a meditáción keresztül az alvásba. A gyermek angyala másnap reggel súghat nekünk valami újat, hogy hogyan kezdjünk másképp dolgozni a gyermekkel. Ha megtanulunk ítélet nélkül megfigyelni, megtanulunk lélegezni. Megtanuljuk, hogyan kapcsoljuk össze azt, ami kívül van azzal, ami belül van. Ez a gyermek és a nevelő között egy kifinomult fonalat hoz létre, mellyel a megértés kezd áramlani közöttük. Itt kezdődik a gyógyítás munkája. 

Ez egy könyv, ami csak akkor szól Neked - ha jobbá, - lelkileg erősebbé - és kiegyensúlyozottabbá akarsz válni. Megismerhetsz egy egyszerű gyakorlatsort arra, hogyan tudod a gondolataidat, szándékaidat és érzéseidet tudatosabbá és rendezettebbé tenni. Ha gondolataidat, elhatározásaidat és érzelmeidet jobban uralod, akkor jobb, lelkileg erősebb és kiegyensúlyozottabb leszel. Pozitívabbá és előítéletmentesebbé is teheted magad. Ha az itt leírt módon azzá teszed magad, akkor még erősebb lehetsz. A hat mellékgyakorlatról: „Rudolf Steiner több művében és sok előadásában szólt a magasabb megismerés szintjeiről, fejlesztéséről és az írásom vázát alkotó hat mellékgyakorlatról, amelyekkel hat erényt, azaz tulajdonságot képezhetünk ki magunkban. Egyéb lelki gyakorlatot, meditációt csak velük párhuzamosan ajánlatos végezni, mivel a szellemi úton való eltévelyedésektől ezek fáradhatatlan ismétlése véd meg. Ezzel biztos alapra tudjuk helyezni a lelki és szellemi világra irányuló megismerési törekvéseinket. Úgy vélem – és erre maga Rudolf Steiner is utal –, hogy e gyakorlatok végzése minden ma élő ember számára is hasznos lehet. Ezért nevezik ezeket alapgyakorlatoknak is. A hat gyakorlattal az alábbi tulajdonságokat fejleszthetjük ki: 1 tárgyilagos és logikus gondolkodás 2 kezdeményező cselekvés 3 kiegyensúlyozottság 4 pozitivitás 5 előítéletmentesség 6 belső harmónia A gyakorlatok megismerése előtt álljon itt három idézet Rudolf Steinertől: ’[...] életüket az itt közölt irányelvek szerint berendezni még azoknak is hasznos, akik nem akarják vagy nem tudják a szellemi iskolázás útját járni’ ’Aki ezeket a gyakorlatokat megfelelően végzi, a gyakorlatok közben rátalál lelki életének hiányosságaira és hibáira, de meg fogja találni azokat az éppen az ő számára szükséges eszközöket is, amelyekkel intellektuális, érzésbeli és jellembeli életét erősítheti és biztossá teheti.’ A ’[...] gyakorlatok közvetve és fokozatosan azt is eredményezik, amire eredetileg nem is látszanak hivatottnak. Ha például valakinek kevés az önbizalma, bizonyos idő múlva észreveszi, hogy a gyakorlatok révén önbizalma megnőtt.’ […] A gyakorlatok elsősorban a hétköznapi életre tesznek bennünket alkalmasabbá. A könyv első részében az antropozófia néhány alapvető tanításába beágyazva részletesen tárgyalom, hogy mire kell figyelni a gyakorlatok kivitelezésénél, és milyen hasznuk van a mindennapokban. Még a nem túl súlyos lelki problémákkal, depresszióval küszködő emberek is eredményeket érhetnek el. Másrészről a tulajdonságok elsajátítása a szív közelében lévő úgynevezett lelki-szellemi észlelőszerv kifejlesztéséhez szükségesek, ezért róluk a második részben a szellemi iskolázási út részeként szólok. Ott főként e gyakorlatok magasabb megismerésben betöltött szerepe és jelentősége kerül előtérbe, különféle szellemi összefüggésekben. Kitérek a magasabb megismerés régebben alkalmazott módjaira is, és arra, hogyan függ össze a hat gyakorlat az ember lényével, a világgal, az ember halála utáni életével és az elemek világával.”  Puha kötés, A/5-ös méret, közel 200 oldal.