Mese a hópihegyermekekről

Könyvünk főhőse, Konrád minden lehetőséget megragad, hogy nagyapja méheit megismerje, és télen-nyáron részt vegyen a méhészkedésben. Izgalommal tapasztalja, hogyan él a méhcsalád; megtanulja, mikor és miért csípnek a méhek, hogy egyetlen mézcseppben egy nagy virágoskertnyi nektár van s hogy kik is azok a herék; megfigyelheti, hogyan születik és mikor repül ki a méhkirálynő – s amit legtöbben nem tudunk: hogy a méhek is tartanak esküvőt. Jakob Streit 1944-ben írott könyve magyar nyersfordításban évtizedekkel ezelőtt bekerült a hazai Waldorf-oktatásba, de most jelenik meg először nyomtatásban. Az eleven képek, a történetek jó értelemben vett „régimódi” stílusa, Nagyapa bensőséges, jókedélyű magyarázatai olyan szívet-lelket melengető, idilli hangulatot teremtenek, amely a gyönyörködtetésen túl ahhoz is bízvást hozzájárulhat, hogy a gyermekek figyelmét ráirányítsa a méhek sürgető védelemre szoruló, különleges lényére Jakob Streit Méheskönyvének nyersfordítása közel húsz éven át, belső használatra alkalmas formában, Waldorf-iskolák kézikönyvtárának polcain volt fellelhető. Sok osztálytanító tartott ezekre a történetekre alapozva, 2. osztály végén ún. Méhecske-epochát – a gyerekek nagy gyönyörűségére. Rudolf Steiner 95 évvel ez előtt, 1923 februárjában, Dornachban arról beszélt a Goetheanumot építő munkásokból összegyűlt hallgatóságnak, hogy az, amikor az ember szívében szeretet gyúl, a méhkas egészében szubsztanciaként van jelen. Ugyanakkor egy figyelmeztetést is megfogalmazott: „… a méhtartás kiemelt fontosságú, mert általa a természet egész titka feltárul; nevezetesen az, hogy ami egyfelől félelmetesen termékenynek mutatkozik, az a másik oldalon elhaláshozvezet. Így aztán, bár a méhtenyészetekben nagyon örvendeznek az utóbbi idők fellendülésének – az öröm még száz évig sem tart majd.” Megállapítása sajnos mára beigazolódott: az emberi tudatlanság és mohóság világszerte veszélybe sodorta a méhek életét. Nincs vesztegetni való időnk: Ha meg akarjuk menteni a méheket, meg kell ismernünk valódi lényüket és jelentőségüket. Ennek az eltökélt szándéknak jegyében, 2017 őszén Vajna József és Alfons Wirth, biodinamikus méhészek életre hívtak egy hazai mozgalmat, melynek keretében tanárok, gyerekek, szülők és méhészek foghatnak össze a méhek gyógyításáért. Reményeik szerint lesznek iskolák, ahol vállalják, hogy egy-egy méhcsaládot befogadva, a gyerekek – plexivel fedett kaptárban – közvetlen közelről figyelhessék meg a méhek életét. Ha tervük valóra válik, ezek az iskolák olyan emberi közösségekké lesznek, amelyek a méhkirálynőt testük melegével óvó méhekhez hasonlatosak. Ez a kis könyv nem tehet többet, mint hogy szép és igaz történeteivel lelkileg hozza közel a gyerekekhez a méhek világát, s ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy száz év múlva is életünk részei maradjanak a méhek s az általuk adott egészséges, éltető méz. *Rudolf Steiner: Ember és világ – A szellem működése a természetben – A méhek lényéről, Munkás-előadások 5. Budapest, 2007. Új Mani-Fest Kiadó  

A/5 méretű sima füzet. Borítókép az almáskerti naptárak képeiből válogatva. 

Ez egy könyv, ami csak akkor szól Neked - ha jobbá, - lelkileg erősebbé - és kiegyensúlyozottabbá akarsz válni. Megismerhetsz egy egyszerű gyakorlatsort arra, hogyan tudod a gondolataidat, szándékaidat és érzéseidet tudatosabbá és rendezettebbé tenni. Ha gondolataidat, elhatározásaidat és érzelmeidet jobban uralod, akkor jobb, lelkileg erősebb és kiegyensúlyozottabb leszel. Pozitívabbá és előítéletmentesebbé is teheted magad. Ha az itt leírt módon azzá teszed magad, akkor még erősebb lehetsz. A hat mellékgyakorlatról: „Rudolf Steiner több művében és sok előadásában szólt a magasabb megismerés szintjeiről, fejlesztéséről és az írásom vázát alkotó hat mellékgyakorlatról, amelyekkel hat erényt, azaz tulajdonságot képezhetünk ki magunkban. Egyéb lelki gyakorlatot, meditációt csak velük párhuzamosan ajánlatos végezni, mivel a szellemi úton való eltévelyedésektől ezek fáradhatatlan ismétlése véd meg. Ezzel biztos alapra tudjuk helyezni a lelki és szellemi világra irányuló megismerési törekvéseinket. Úgy vélem – és erre maga Rudolf Steiner is utal –, hogy e gyakorlatok végzése minden ma élő ember számára is hasznos lehet. Ezért nevezik ezeket alapgyakorlatoknak is. A hat gyakorlattal az alábbi tulajdonságokat fejleszthetjük ki: 1 tárgyilagos és logikus gondolkodás 2 kezdeményező cselekvés 3 kiegyensúlyozottság 4 pozitivitás 5 előítéletmentesség 6 belső harmónia A gyakorlatok megismerése előtt álljon itt három idézet Rudolf Steinertől: ’[...] életüket az itt közölt irányelvek szerint berendezni még azoknak is hasznos, akik nem akarják vagy nem tudják a szellemi iskolázás útját járni’ ’Aki ezeket a gyakorlatokat megfelelően végzi, a gyakorlatok közben rátalál lelki életének hiányosságaira és hibáira, de meg fogja találni azokat az éppen az ő számára szükséges eszközöket is, amelyekkel intellektuális, érzésbeli és jellembeli életét erősítheti és biztossá teheti.’ A ’[...] gyakorlatok közvetve és fokozatosan azt is eredményezik, amire eredetileg nem is látszanak hivatottnak. Ha például valakinek kevés az önbizalma, bizonyos idő múlva észreveszi, hogy a gyakorlatok révén önbizalma megnőtt.’ […] A gyakorlatok elsősorban a hétköznapi életre tesznek bennünket alkalmasabbá. A könyv első részében az antropozófia néhány alapvető tanításába beágyazva részletesen tárgyalom, hogy mire kell figyelni a gyakorlatok kivitelezésénél, és milyen hasznuk van a mindennapokban. Még a nem túl súlyos lelki problémákkal, depresszióval küszködő emberek is eredményeket érhetnek el. Másrészről a tulajdonságok elsajátítása a szív közelében lévő úgynevezett lelki-szellemi észlelőszerv kifejlesztéséhez szükségesek, ezért róluk a második részben a szellemi iskolázási út részeként szólok. Ott főként e gyakorlatok magasabb megismerésben betöltött szerepe és jelentősége kerül előtérbe, különféle szellemi összefüggésekben. Kitérek a magasabb megismerés régebben alkalmazott módjaira is, és arra, hogyan függ össze a hat gyakorlat az ember lényével, a világgal, az ember halála utáni életével és az elemek világával.”  Puha kötés, A/5-ös méret, közel 200 oldal.