Korunk gyermekei

Az EzerJóFű Fogak Tinktúra intenzív ínyösszehúzó hatású anyagokat tartalmaz, és hathatós segítséget nyújt a gyulladást kísérő szájüregi mikrobiológiai egyensúlyi folyamatok helyreállításában. Összetevők: EzerJóFű rendezett víz, etil alkoholos gyógynövény tinktúra (szegfűszeg, cserszömörce, echinacea purpurea, orvosi zsálya, tölgyfakéreg, borsmenta, cayenne). Vizes-alkoholos gyógynövénykivonat,  Alkoholtartalom: 36 V/V % Az EzerJóFű Fogak Tinktúra intenzív ínyösszehúzó hatású anyagokat tartalmaz, és hathatós segítséget nyújt a gyulladást kísérő szájüregi mikrobiológiai egyensúlyi folyamatok helyreállításában. A termékben lévő speciális összetételű gyógynövény-kivonat- keverék a fogak környékén lévő fájdalmas, vörös íny célzott ápolására illetve kiegészítő kezelésére is jól alkalmazható. Alkalmazás: Csepegtessünk 10 csepp tinktúrát 0,5 dl vízbe vagy a szájvízünkbe és ezzel öblögessünk, vagy ecsetelő segítségével higítatlanul vigyük fel a problémás területre. NE NYELJE LE! Tárolás: Gyermekek elől gondosan elzárva, száraz, hűvös helyen, napfénytől védve, felbontás után szobahő- mérsékleten 25 °C alatt. Figyelem: Az alkohollal kölcsönhatásba lépő gyógyszerekkel együtt nem szedhető! Alkalmazása káros lehet alkoholbetegeknél. A készítmény fogyasztása várandósság és szoptatás alatt, valamint gyermekeknek nem javasolt! Gyermekek elől elzárva tartandó. Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott vegyes étrendet és az egészséges életmódot. Az EzerJóFű Fogak Tinktúra intenzív ínyösszehúzó hatású anyagokat tartalmaz, és hathatós segítséget nyújt a gyulladást kísérő szájüregi mikrobiológiai egyensúlyi folyamatok helyreállításában. A termékben lévő speciális összetételű gyógynövény-kivonat- keverék a fogak környékén lévő fájdalmas, vörös íny célzott ápolására illetve kiegészítő kezelésére is jól alkalmazható. Kiszerelés: Bruttó tömeg: 130 g  Nettó tömeg: 50 ml/üveg Gyártja: EzerjóFű Gyógynövény Kft Zalaegerszeg

Ezek az esszék többnyire a jövőből felénk érkező szociális, pedagógiai célokkal foglalkoznak, különös tekintettel a természethez, a földhöz való egyre csenevészebbé váló kapcsolataink vonatkozásában. Karl Ege a jövő iskolájáról olyan új képet alkotott meg, melyben az értelmes munkatevékenység a természettel és a földdel összekapcsolódva teremt lehetőséget a kognitív képességek fejlődése számára is. E kezdeményezés legmélyebb szándéka az volt, hogy megvalósítsa Rudolf Steiner érzékelését a jövő nevelési céljaira vonatkozóan, vagyis, hogy az irányt 180 fokkal kell elfordítanunk a művészeti, esztétikai és gyakorlati nevelés irányába az elméleti, kognitív irányú nevelés felől. Részlet a könyvből: „A mai oktatás egyoldalúsága teljesen nyilvánvaló. És bizonyos iskolákban, ahol Rudolf Steiner pedagógiai elveit igyekszünk gyümölcsözővé tenni a mai kor számára, különösen a nagyvárosokban, egyre jobban tudatára ébrednek a veszélynek, hogy – ellenkező irányú erőfeszítéseik ellenére – belegabalyodnak ebbe az egyoldalú fejlődésbe. De ez nem magában a pedagógiában gyökerezik. Hiszen a pedagógiának az a célja, hogy táplálja a teljes emberi lényt, azáltal, hogy felébreszti és ápolja minden szunnyadó lehetőségét és erősen belehelyezi az életbe, egyrészről fejlesztve intellektuális képességeit, másrészről felélesztve az érzés és az akarat belső erőit a művészeti tevékenységek és a gyakorlati, kézzel végzett munka által.”

Az emberek szabaddá és önállóvá válása ma éppen olyan égető kérdés, mint száz évvel ezelőtt. Rudolf Steiner megállapításai a nevelés és a minket körülvevő világ állapota közötti összefüggésről az általános emberire való képzés szükségességét mondják ki. Mi is ez? Megjelenik mindez a mai Waldorf-iskolákban? „…hogyan kell visszatérnünk egy közvetlenül az emberből kiinduló, az emberlény, nevezetesen a felnövekvő emberlény intuitív megismeréséhez …”? A pedagógia és társadalmi összefüggések hogyan mozdítják mindezt elő vagy lehetetlenítik éppen el. Talán a három előadásban vázolt és követelt változások hordereje lehet az oka annak, hogy ezek az előadások eddig nem kaptak elegendő figyelmet.