Jakob Streit: Állattörténetek

Bruno Bischofberger rajzaival Streit különös lovagtörténetei a korai középkorba vezetik az olvasót. A „Szegény Henrik”, a „Jó Gerhard” és a „Szép Magelone” hősei kalandokon, súlyos próbatételeken, küzdelmeken keresztül vívják ki boldogságukat – bizalmuk, kitartásuk, hűségük, megingathatatlan akaratuk jutalmául. A rendkívül finom, érzékeny – mégis a Jakob Streittől megszokott szinte szigorúan egyszerű – ábrázolás nagyszerű embereket állít elénk, melyek fontos olvasmányai lehetnek a negyedik osztályos gyerekeknek.

Rudolf Steiner hatalmas impulzust adott Koberwitzben, mezőgazdasági kurzusa keretében. Ezen a kurzuson forradalmi módszereket vázolt fel a föld gyógyítására, egy megújuló mezőgazdasági technika kifejlesztésére, új gabonafélék és zöldségek termesztésére, amelyeket vadon termő változatokból fejlesztenének ki. A mezőgazdasági kurzus szándéka nem az volt, hogy megkíséreljék megújítani a rendelkezésre álló gabonaféléket és zöldségeket. Ezek a növények már nem voltak megfelelőek a növény növekedését, termőképességét biztosító kozmikus erők számára, nem tudtak megújulni. Rudolf Steiner szándéka az volt, hogy új vadon termő változatokat fejlesszenek ki, új és más tulajdonságokkal. Korunkban ennek kellene a táplálkozás alapjának lennie. Biztos, hogy minden komoly, a táplálkozásról szóló szellemtudományi tanulmánynak ebből az életfontosságú valóságból kell kiindulnia. Az is biztos, hogy az összes mezőgazdaságra és a táplálkozásra irányuló antropozófiai munka fő hajtóereje kell legyen az új kultúrnövény változatok kifejlesztése, valamint az átalakítás olyanféle irányítása, hogy ezen növények a mai Fény-korszakhoz szükséges erőket biztosítsák. A jövőben meg kell tanulnunk, hogyan kell egy valóban kiegyensúlyozott, egészséges táplálékot előteremteni. Koberwitz-ben Rudolf Steiner a vezető gazdálkodókkal félrevonulva külön útmutatást adott számukra arra vonatkozóan, hogyan fejlesszék ki a kultúrnövény-változatokat, és hogyan élesszék újra a földet. Ezeket az utalásokat – úgy tűnik – ők teljesen figyelmen kívül hagyták, kivéve néhány gazdálkodót az első évekből. Ők ma nem tartoznak a biodinamikus gazdálkodás főáramlatához. Pedig Rudolf Steiner világossá tette, hogy ez az irány egy sikeres biodinamikus módszer elengedhetetlen feltétele. Ebben a vonatkozásban nem tett lakatot a szájára. Kezdettől fogva azt mondotta az összegyűlt gazdáknak, vagy megtanulnak dolgozni az új módszerekkel, vagy tudomásul kell venniük, hogy a természet és az emberiség is elpusztul. Nincs más választás, mondta Rudolf Steiner. Attól, hogy ezzel a valósággal szívesen nézünk-e szembe vagy sem, még fennmarad az a kemény tény, hogy a természet és az ember is degenerálódik. Ezen könyvben leírt kutatások megkísérelnek fényt deríteni arra, miért merültek feledésbe Rudolf Steiner legfontosabb utalásai, milyen következményekkel járt ez a feledés, és mi az, amit még mindig megtehetünk annak érdekében, hogy a dolgokat a helyes irányba tereljük, mielőtt túl késő lenne.

Kihez is szeretne szólni ez a könyv? Azokhoz az antropozófusokhoz, akik már megtették első lépésüket a technika világának megismerésében. Azoknak a Waldorf tanároknak, szülőknek, akikben élesen felvetődik ennek az Internetes világnak az ellentmondása. De tulajdonképpen mindazokhoz szól, akik úgy érzik, hogy nincs rendben a számítógép és az ember kapcsolata, és nyitottak arra, hogy megismerjék az antropozófia kutatásaiból származó eredményeket, tapasztalatokat. Akár ​észrevettük, akár nem, kétséget kizáróan a XXI. században egy olyan világba léptünk be, amelynek technikáját, szellemét a számítógép, az Internet és a hozzájuk kötődő „kütyük” határozzák meg. Sokszor feltesszük a kérdést: „Áldás ez, vagy átok?” A válaszok sokfélék. Sokan úgy gondolják, hogy ez az emberiség fejlődésének helyes útja, csak a visszaéléseket kellene megszüntetni. Sokszor számítógépes körökből jönnek baljós jövendölések, miszerint akár 30-50 éven belül a számítógépek átveszik a hatalmat az embertől, és kiiktatnak bennünket a világból, mint hasznavehetetlen élősködőket. A szülők pedig aggódva kérdezik, mit tegyünk, hogy gyermekeinket megóvjuk az egyre nagyobb méreteket öltő Internetes bűnözéstől, perverziótól. 1989-ben egy kis svájci faluban magalakult Paul Emberson vezetésével az Anthro-Tech Intézet. Az alapító és munkatársi közössége azt a célt tűzték ki, hogy Rudolf Steiner szellemtudományi kutatásaira támaszkodva feltárják a számítógép és az Internet lényét, lényegét. Olyan technikák kifejlesztését határozták el, amelyben az ember morális erői összekapcsolódhatnak az ember által teremtett gépekkel. Az Intézet ebben a témakörben közel 15 éve végez szellemtudományos kutatásokat és konkrét gép-kísérleteket. A kutatás eredményeit, tapasztalatait Paul Emberson több könyvben és cikkben tárta a nyilvánosság elé. A háromkötetesre tervezett „Gondhishapurtól a Szilícium völgyig” könyvéből angolul már megjelent az első két kötet, németül pedig az első kötet. A „Gépek és az emberi szellem” című könyve 2013-ban jelent meg angolul és németül. (A könyvet a közeljövőben szeretnénk magyarul is megjelentetni.) A most közreadott összeállításunkban azokat a cikkeket olvashatják, amelyek az Anthro-Tech News időszakos intézeti újságjában jelentek meg. Az öt cikk ötféle közelítésben, szellemtudományos megvilágításban tekinti át a számítógép, az Internet világának jelenét és jövőjét. Az így megrajzolt kép nem túl vigasztaló. Ugyanakkor feltárul előttünk egy lehetőség, egy másik út. Az írások egyértelműen kimondják, hogy a szellemtudományi kutatások eredményeit felhasználva a technika más irányba is fejlődhet. Az ember és a gép összekapcsolódása megkezdődött, és ez a jövőben egyre jobban felgyorsul. A kérdés a „hogyan”-ban rejlik! Lehetőség nyílik arra, hogy az ember a morális erőiből kiindulva úgy kapcsolódjon a gépekhez, hogy a gép a legnemesebb értelemben szolgálja az embert. De persze szabadságában áll az embernek az is, hogy a jelenlegi úton haladjon tovább és ő maga a gép, a gép-lény rabszolgájává váljon.