Dr Adam Blanning: A mélyebb fejlődési szükségletek megértése

Imák, versek szülőnek, nevelőknek és gyermekeknek „A vallás a művészileg megelevenített megismerés által elmélyíthető; a művészet a vallásból született megismerés által megeleveníthető; a tudás a művészet által hordozott vallás révén átvilágítható.” Rudolf Steiner Előszó-részletek Van úgy, hogy a lélek szenvedésében, fájdalmában, vagy akár az önzetlen öröm átélésében eljut arra a pontra, ahol megszabadul önmaga fogságából, ekkor hirtelen nem lesz elég a hétköznapi szó, valami sokkal több akar kicsordulni az ember szívéből és ebből a megrendültségből felszakadnak az imába foglalt szavak hangjai - ebben a lélekfényes pillanatban az ember semmi mást nem akar, mint összekötni magát a magasabb szellemi lényekkel, felküldeni nekik a háláját, a dicsőítést, hogy elérjen hozzájuk, hogy meghallják az emberi akarat legtisztább kifejezését – legyen meg a Te akaratod! Nem mindenki életének része az imádkozás képessége. Különösen ebben az újabb Michael-i korban, ahol a szabadság fokozott vágyával születnek meg a lelkek. De mégis igénye van a mai modern léleknek, hogy a legmagasztosabb érzéseit ki tudja fejezni és össze tudja kötni a világgal. Ahol már gyermekkorban elkezdik az imádkozás gyakorlását, ez megtartó erővel fog bírni a kamaszkorban és egészen a halálig kifejti hatását. Rudolf Steiner azt mondja, hogy aki gyermekkorában megismerhette az ima, a tisztelet és az áhítat hangulatát, az idős korában áldó erőkkel fog bírni.                       „Az imahangulat tehát egyrészt szűk határok közé zárt énünk szemléletéhez vezet, amely a múltból a jelenbe dolgozta fel magát, és amely, ha rátekintünk,                           világosan megmutatja, milyen végtelenül sokkal több van bennünk, mint amennyit felhasználtunk; másrészt a jövőbe vezet el ez a szemlélet, és azt                                          mutatja meg, hogy a jövő ismeretlen öléből sokkal, de sokkal több áramlik énünkbe, mint amit a jelenben átfog. E két hangulat valamelyikébe kell                                              eljutni minden imával. Akkor az imában magában találjuk meg azt az erőt, amely túlvezet önmagunkon.”                     (Rudolf Steiner: Az ima) Tartalom és ajánlás Ez a könyv szülőknek, nevelőknek és gyermekeknek szól. Ezen kötet alapjául szolgáló könyvben olvasható Rudolf Steiner által írt imákat, verseket, meditációkat Marie Steiner gyűjtötte össze 1925 és 1935 között. A jelen kötetben találnak még egy Christian Morgenstern verset, egy David Schwarz verset és az asztali áldások közt szerepelnek népi hagyományból ránk maradt mondókák, valamint igyekeztünk széles körből begyűjteni a Magyarországon kézről-kézre adott anyagokat is. Továbbá minden kötet végére egy-egy Rudolf Steiner előadást szerkesztettünk, hogy az adott témakörben, a mélyebb megismerésben segítséget nyújtson. Ezeket a könyvecskéket nem csak az antropozófus közösségnek, hanem mindenki számára szeretettel ajánljuk, mivel a növekedő külső zajban és káoszban egyre fontosabbá válik lelkünket valódi szellemi erőkkel felvértezni. Alkotók Nagyon sokan járultak hozzá szellemi kincseikkel a  szentenciás könyv elkészítéshez, akár gyűjtött, fordított spruchokkal akár festmények képeivel. Mindeniknek szeretnénk már most köszönetet mondani, bár az első kötetben még csak egy része jelent meg a teljes anyagnak: Bíró Edina, Bozókiné Tengely Anna, Clemens Schleuning, Cserháti Katalin, Döbröntei Zoltán, Huffman Szilvia, Kiss Zsuzsanna, Kulcsár Edina, Makovecz Anna, Mesterházi Zsuzsa, Mezei Katalin, Nagy Tibor, Németh Gilda, Pásztélyi Csenge, Rácz Rita Cecília, Révész Ildikó, Silye Imre, Szabó Marianne, Szőke Henrik, Tolnai Antal, Tóth Eszter, Tompa Júlia Az első Szentenciás könyv készítői: Gulyás Judit és Hódosi Helga Jó olvasást, festmény nézegetést, lélek-töltekezést kívánunk!

Biodinamikus  gazdálkdási móddal előállított sárga héjú burgonya  Hópely "B" típus.  Magyar fajta, karakteres íze megkülönbözteti a többi burgonyától, sokan ezért szeretik, általános az ajánlott felhasználása. A konyhai felhasználás célja szerint három nagy csoportba osztják a burgonyafajtákat a gumók keményítőtartalma szerint.  A keményítőtartalomtól függ, mennyire fő szét a krumpli, vagy mennyire marad lisztes, szemcsés. Ez utóbbiaknak a legmagasabb keményítőtartalmúak.  „A” (salátának való), „B” (főznivaló) és „C” (sütnivaló) betűvel jelölik, illetve a keményítőtartalom-határértékek között álló fajtákat esetenként „A-B” és „B-C” jelöléssel különböztetik meg.