Rudolf Steiner hatalmas impulzust adott Koberwitzben, mezőgazdasági kurzusa keretében. Ezen a kurzuson forradalmi módszereket vázolt fel a föld gyógyítására, egy megújuló mezőgazdasági technika kifejlesztésére, új gabonafélék és zöldségek termesztésére, amelyeket vadon termő változatokból fejlesztenének ki. A mezőgazdasági kurzus szándéka nem az volt, hogy megkíséreljék megújítani a rendelkezésre álló gabonaféléket és zöldségeket. Ezek a növények már nem voltak megfelelőek a növény növekedését, termőképességét biztosító kozmikus erők számára, nem tudtak megújulni. Rudolf Steiner szándéka az volt, hogy új vadon termő változatokat fejlesszenek ki, új és más tulajdonságokkal. Korunkban ennek kellene a táplálkozás alapjának lennie. Biztos, hogy minden komoly, a táplálkozásról szóló szellemtudományi tanulmánynak ebből az életfontosságú valóságból kell kiindulnia. Az is biztos, hogy az összes mezőgazdaságra és a táplálkozásra irányuló antropozófiai munka fő hajtóereje kell legyen az új kultúrnövény változatok kifejlesztése, valamint az átalakítás olyanféle irányítása, hogy ezen növények a mai Fény-korszakhoz szükséges erőket biztosítsák. A jövőben meg kell tanulnunk, hogyan kell egy valóban kiegyensúlyozott, egészséges táplálékot előteremteni. Koberwitz-ben Rudolf Steiner a vezető gazdálkodókkal félrevonulva külön útmutatást adott számukra arra vonatkozóan, hogyan fejlesszék ki a kultúrnövény-változatokat, és hogyan élesszék újra a földet. Ezeket az utalásokat – úgy tűnik – ők teljesen figyelmen kívül hagyták, kivéve néhány gazdálkodót az első évekből. Ők ma nem tartoznak a biodinamikus gazdálkodás főáramlatához. Pedig Rudolf Steiner világossá tette, hogy ez az irány egy sikeres biodinamikus módszer elengedhetetlen feltétele. Ebben a vonatkozásban nem tett lakatot a szájára. Kezdettől fogva azt mondotta az összegyűlt gazdáknak, vagy megtanulnak dolgozni az új módszerekkel, vagy tudomásul kell venniük, hogy a természet és az emberiség is elpusztul. Nincs más választás, mondta Rudolf Steiner. Attól, hogy ezzel a valósággal szívesen nézünk-e szembe vagy sem, még fennmarad az a kemény tény, hogy a természet és az ember is degenerálódik. Ezen könyvben leírt kutatások megkísérelnek fényt deríteni arra, miért merültek feledésbe Rudolf Steiner legfontosabb utalásai, milyen következményekkel járt ez a feledés, és mi az, amit még mindig megtehetünk annak érdekében, hogy a dolgokat a helyes irányba tereljük, mielőtt túl késő lenne.
Ajánló: Az 1918-ban elhangzott kilenc előadásban Rudolf Steiner kifejti, hogy a külső történelmi események csupán szimptómái, tünetei bizonyos szellemi történéseknek. Számos példán mutatja be, hogy amit történelemként megélünk, annak hátterében az emberiségfejlődés milyen szellemi eseményeit kell látnunk. Ez a könyv tehát antropozófiai alapú történelem-filozófiai mű. Szerző: Rudolf Steiner, GA 185 Kiadó: Genius, 1. kiadás 1999 227 oldal, lágy borítású, ragasztott, 240 g
Az angol szerző ebben a könyvben a Rudolf Steiner által 1919-ben létrehozott Waldorf-pedagógia alapjaiba és módszertanába nyújt betekintést. Ismerteti az oktatás mai helyzetét, a gyermek természetét, és részletesen foglalkozik azzal, miért megfelelő ez a módszer ahhoz, hogy kibontakoztassa a gyermek képességeit és kreatív ifjúságot neveljen. A könyv kiválóan alkalmas arra, hogy eloszlassa a Waldorf mozgalommal kapcsolatban kialakult félreértéseket.
Ajánló: A hagyomány szerint ez az első evangélium, amelyet a négy közül először foglaltak írásba. A tíz előadásból álló ciklus 1912. szeptember 15-24. között hangzott el Baselban. A szerző a szellemi világban folytatott kutatásainak tükrében magyarázza a golgotai misztérium történetét. Kiindulásként Hektor, Empedoklész és Zarathusztra alakjait, valamint ótestamentumi prófétákat említ, beszél a 12 apostol titkáról és keresztelő János személyének Krisztushoz való drámai viszonyáról. Szerző: Rudolf Steiner, GA 139 Kiadó: Genius, 1. kiadás 2003 174 oldal, lágy borítású, ragasztott
