Néhány idézet a könyvből: Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk.  Újra kell gondolni az iskolát! Olyan iskolára van szükség, ahol a gyermekek úgy élhetnek, játszhatnak, dolgozhatnak, hogy a velük született képzelőerejük teremtő fantáziává válhat. Ahol nyomás és félelem nélkül élhetnek úgy, hogy a tanulásban örömüket leljék és egészségessé váljanak. Képesek leszünk meglátni, hogy a gyermekek mit kérnek tőlünk? Tanulhatunk a szükségleteikből és azokból az elvárásokból, amelyeket magukkal hoznak? A kezdő lépés ebbe az irányba az lehet, hogy a tanárokat arra bátorítsuk, hogy képesek legyenek hétköznapi nyelven megfogalmazni mindazt, amit az osztályteremben tesznek, és azt is hogy mindezt miért teszik. Bátorság kell ahhoz, hogy ráébredjünk: úgy tudjuk leginkább elismerni, hogy az antropozófia minden területén mivel is tartozunk Rudolf Steinernek, ha elfogadjuk, hogy Waldorf-tanárként, biodinamikus gazdálkodóként, antropozófus orvosként a munkánk forrása nem az lesz, amit Rudolf Steiner mondott vagy írt, hanem az, hogy az általa önzetlenül megosztott szellemi kutatásokból mi mennyire alkotó módon tudunk dolgozni.   Néhány idézet a könyvből: Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. Újra kell gondolni az iskolát! Olyan iskolára van szükség, ahol a gyermekek úgy élhetnek, játszhatnak, dolgozhatnak, hogy a velük született képzelőerejük teremtő fantáziává válhat. Ahol nyomás és félelem nélkül élhetnek úgy, hogy a tanulásban örömüket leljék és egészségessé váljanak. Képesek leszünk meglátni, hogy a gyermekek mit kérnek tőlünk? Tanulhatunk a szükségleteikből és azokból az elvárásokból, amelyeket magukkal hoznak? A kezdő lépés ebbe az irányba az lehet, hogy a hogy a tanárokat arra bátorítsuk, hogy képesek legyenek hétköznapi nyelven megfogalmazni mindazt, amit az osztályteremben tesznek, és azt is hogy mindezt miért teszik. Bátorság kell ahhoz, hogy ráébredjünk: úgy tudjuk leginkább elismerni, hogy az antropozófia minden területén mivel is tartozunk Rudolf Steinernek, ha elfogadjuk, hogy Waldorf-tanárként, biodinamikus gazdálkodóként, antropozófus orvosként a munkánk forrása nem az lesz, amit Rudolf Steiner mondott vagy írt, hanem az, hogy az általa önzetlenül megosztott szellemi kutatásokból mi mennyire alkotó módon tudunk dolgozni.

Robyn M. Brown könyve végigvezeti az olvasót a nevelés megújításának és a gyógyító nevelő születésének egy lehetséges útján. Robyn már több mint 20 éve foglalkozik tanítóként nehézségekkel küzdő gyermekekkel, és Rudolf Steiner Gyógypedagógiai Kurzusára támaszkodva igyekszik elmélyíteni gyakorlati munkáját. A tanítás, a tanárképzésben való munka és a sokévi mentorálás gyümölcse ez a könyv, amely a hét életfolyamat ívén halad végig, ahogy minden átalakulás és gyógyulás is. Ismerteti a gyógypedagógiai polaritások képét, felvázolja a tizenkét érzék helyes illetve problémás működését, valamint azt is, amit a nevelő vagy a szülő tehet ezekben a helyzetekben. Mindezt elevenen, egy képzeletbeli osztály tanítóján és tanulóin keresztül. Részlet a könyvből:  Az ítélet nélküli megfigyelés képessége a szeretetre való képességünkhöz kapcsolódik. Az ítélet megakadályozza a szeretet képességét, mert az ítélet mindig valami önkényesen alkotott , saját véleményünkön alapul. A pozitív ítéletet a szimpátiából formáljuk. Az antipátiából negatív ítéletek születnek. Mindkettő saját énünk kivetülésének tükröződése. A szeretethez elfogulatlanság kell. Szükség van a lélek egyensúlyára, és ez az , amit fel tudunk építeni, amikor az ítélet nélküli megfigyelésre tanítjuk magunkat. Amikor a gyerekekkel dolgozunk, ez a nyugodt cendes egyensúlyi hely az, ami lehetővé teszi számunkra, hogy elkezdhessük észlelni a gyermek géniuszát. Ez a gyermek magasabb énjének képmása. Ezt a képet visszük magunkkal a meditáción keresztül az alvásba. A gyermek angyala másnap reggel súghat nekünk valami újat, hogy hogyan kezdjünk másképp dolgozni a gyermekkel. Ha megtanulunk ítélet nélkül megfigyelni, megtanulunk lélegezni. Megtanuljuk, hogyan kapcsoljuk össze azt, ami kívül van azzal, ami belül van. Ez a gyermek és a nevelő között egy kifinomult fonalat hoz létre, mellyel a megértés kezd áramlani közöttük. Itt kezdődik a gyógyítás munkája. 

Ezek az esszék többnyire a jövőből felénk érkező szociális, pedagógiai célokkal foglalkoznak, különös tekintettel a természethez, a földhöz való egyre csenevészebbé váló kapcsolataink vonatkozásában. Karl Ege a jövő iskolájáról olyan új képet alkotott meg, melyben az értelmes munkatevékenység a természettel és a földdel összekapcsolódva teremt lehetőséget a kognitív képességek fejlődése számára is. E kezdeményezés legmélyebb szándéka az volt, hogy megvalósítsa Rudolf Steiner érzékelését a jövő nevelési céljaira vonatkozóan, vagyis, hogy az irányt 180 fokkal kell elfordítanunk a művészeti, esztétikai és gyakorlati nevelés irányába az elméleti, kognitív irányú nevelés felől. Részlet a könyvből: „A mai oktatás egyoldalúsága teljesen nyilvánvaló. És bizonyos iskolákban, ahol Rudolf Steiner pedagógiai elveit igyekszünk gyümölcsözővé tenni a mai kor számára, különösen a nagyvárosokban, egyre jobban tudatára ébrednek a veszélynek, hogy – ellenkező irányú erőfeszítéseik ellenére – belegabalyodnak ebbe az egyoldalú fejlődésbe. De ez nem magában a pedagógiában gyökerezik. Hiszen a pedagógiának az a célja, hogy táplálja a teljes emberi lényt, azáltal, hogy felébreszti és ápolja minden szunnyadó lehetőségét és erősen belehelyezi az életbe, egyrészről fejlesztve intellektuális képességeit, másrészről felélesztve az érzés és az akarat belső erőit a művészeti tevékenységek és a gyakorlati, kézzel végzett munka által.”

Korunk gyermekei - kihívások, lehetőségek, ajándékok   - válogatott tanulmányok Kiadványunkban dr. Adam Blanning antropozófus orvos és Manfred Schultze, a tevékenység pedagógia egyik alapítójának írásait adjuk közre.   Tartalom: - dr. Adam Blanning, MD: Kihívások , lehetőségek és ajéndékok a korunkban világra jövő gyermek fejlődésében  - dr. Adam Blanning, MD: Agresszív viselkedés más gyemekekkel szemben - Manfred Shultze- Tevékenységalapú nevelés-  Az akarat pedagógiai dimenziója    

Az emberek szabaddá és önállóvá válása ma éppen olyan égető kérdés, mint száz évvel ezelőtt. Rudolf Steiner megállapításai a nevelés és a minket körülvevő világ állapota közötti összefüggésről az általános emberire való képzés szükségességét mondják ki. Mi is ez? Megjelenik mindez a mai Waldorf-iskolákban? „…hogyan kell visszatérnünk egy közvetlenül az emberből kiinduló, az emberlény, nevezetesen a felnövekvő emberlény intuitív megismeréséhez …”? A pedagógia és társadalmi összefüggések hogyan mozdítják mindezt elő vagy lehetetlenítik éppen el. Talán a három előadásban vázolt és követelt változások hordereje lehet az oka annak, hogy ezek az előadások eddig nem kaptak elegendő figyelmet.