Ehrenfried Pfeiffer: Szív-előadások

... Michael múltjának szellemi története ismert és nemcsak Rudolf Steiner könyveiben lehet megtalálni, egy része Steiner kora előtt írdott művekből van. Ma még messze vagyunk a szellemi történelem gondolatától, de csak akkor leszünk képesek a történelem menetét megváltoztatni, ha a szellemi történelem ismretté válik és tanítják azt. Rudolf Steiner volt ugyanakkor az egyetlen, aki Michael jelenkori feladatáról is beszélt. " .... az előadó Rudolf Steiner 1919. november 23-án Michael küldetéséről tartott előadásaiból idézett, alátámasztásul annak, hogy többé sem politikai, sem gazdasági, sem szellemi impulzusokat nem fogadhatunk a múltból: hogy az egész földre kiterjedő háború van kilátásban és hogy a másik oldalon egyedül csak Michael útja van. " 

A kövesmalmi őrlésről:  A kővel való őrlés egy kicsit visszatért a múlthoz.  Ez az a mód, amellyel a lisztet hagyományosan őrölték, még az ipari forradalom előtt. Két nagy kőből áll, amelyek szinte szeletelve haladva addig őrlik a búzát, amíg az lisztté nem válik.  Mivel ebben az őrlési folyamatban a búza kevéssé melegedik, mert  a hőt inkább a kő veszi fel, így a hő nem károsítja a búza finom egészséges zsírjait. Ezáltal egy finom szerkezezű, tiszta textúrájú liszt áll elő. Ezután  enyhén szitálják, hogy megszabaduljanak a korpa egy részétől, és fehér lisztet kapjanak. A kővel őrölt liszt különösen alkalmas a lassú erjedésre,  több tápanyagot tartalmaz, mivel több korpát tart meg,  ezért sokkal ízletesebb kenyeret eredményez a vele való kenyérsütés.  A kővel őrölt liszt textúrája egy sűrűbb kenyeret eredménye a pékek szívesen ragaszkodik ahhoz, hogy az íz (és tápanyag), amely a kőmalmi lisztből származik megmaradjon. Ezzel ellentétben manapság a liszt döntő többségét hengeres malmokban készítik. Ez egy gyorsabb technika, amely következetesebb, finomabb textúrát ad a lisztnek. A búza áthalad két nagy acélhenger közepén, és áthaladva összetörik, eltávolítva és elválasztva a külső korpaszakaszt, amikor áthalad. Lényegében fehér liszt marad, aztán a korpák egy részét tovább feldolgozzák és aprítják, majd visszaadagolják a fehérbe, hogy teljes kiőrlésű lisztet állítsanak elő.

A kövesmalmi őrlésről:  A kővel való őrlés egy kicsit visszatért a múlthoz.  Ez az a mód, amellyel a lisztet hagyományosan őrölték, még az ipari forradalom előtt. Két nagy kőből áll, amelyek szinte szeletelve haladva addig őrlik a búzát, amíg az lisztté nem válik.  Mivel ebben az őrlési folyamatban a búza kevéssé melegedik, mert  a hőt inkább a kő veszi fel, így a hő nem károsítja a búza finom egészséges zsírjait. Ezáltal egy finom szerkezezű, tiszta textúrájú liszt áll elő. Ezután  enyhén szitálják, hogy megszabaduljanak a korpa egy részétől, és fehér lisztet kapjanak. A kővel őrölt liszt különösen alkalmas a lassú erjedésre,  több tápanyagot tartalmaz, mivel több korpát tart meg,  ezért sokkal ízletesebb kenyeret eredményez a vele való kenyérsütés.  A kővel őrölt liszt textúrája egy sűrűbb kenyeret eredménye a pékek szívesen ragaszkodik ahhoz, hogy az íz (és tápanyag), amely a kőmalmi lisztből származik megmaradjon. Ezzel ellentétben manapság a liszt döntő többségét hengeres malmokban készítik. Ez egy gyorsabb technika, amely következetesebb, finomabb textúrát ad a lisztnek. A búza áthalad két nagy acélhenger közepén, és áthaladva összetörik, eltávolítva és elválasztva a külső korpaszakaszt, amikor áthalad. Lényegében fehér liszt marad, aztán a korpák egy részét tovább feldolgozzák és aprítják, majd visszaadagolják a fehérbe, hogy teljes kiőrlésű lisztet állítsanak elő.