A mélyebb fejlődési szükségletek megértése Hogyan közelítsük meg holisztikusan a gyermek kihívását jelentő viseékedését? Dr. Adam Blanning könyve magyar nyelvű kiadásának útra bocsájtásával az a szándékunk, hogy támogatást nyújtsunk mindazoknak, akik keresik az utat a gyermek, a felnövekvő emberek mélyebb megértéséhez, hogy igazi társként segítsék őket a jövő előkészítésének feladatában: szüleik, tanítóik, tanáraik, terapeautáik, orvosaik és mindazok számára, akik még pontosabban akarják iskolázni megfigyelési képességüket, hogy a gyermek viselkedését. szükségleteiket még mélyebben lássák és ebből a látó - értő - érző attitüdből származó intuiciókat konkrét tettekké formálják. Az alkati polaritások, ahogyan Rudolf Steiner bemutatja őket, lehetővé teszik, hogy egyéni szükségletekhez igazodó terápiás megközelítéseket dolgozzunk ki az olyan kihívások leküzdésére, mint az agresszív viselkedések, figyelemzavarok, szorongás, autisztikus viselkedésformák és a depresszió. Tanárok, orvosok és a segítő szakmák képviselői olyan eszközöket találhatnak itt, amelyek gazdagítják a gyermekekkel folytatott munkájukat. Az alkati polaritások leírását sokrétű terápiás javallatok egészítik ki, amelyek belülről kifelé haladva segítik a gyermeket a növekedés és érés folyamatában. Hogyan segíthetjük legjobban a nehézségekkel küzdő gyermeket? Úgy, hogy megtanuljuk gondosan megfigyelni őt. A megfigyelési készségeink felfrissítésével megláthatjuk a gyermekek mozgásában, tanulási folyamataiban, érzékelésében és emlékezetében megjelenő viselkedési mintázatokat és dinamikákat. Megtanulhatjuk felfedezni a fejlődés archetipikus ösvényeit. Ha tanulmányozzuk, hogyan mozog, hogyan figyel, eszik vagy alszik egy gyermek, abba is bepillantást nyerhetünk, hogyan tapasztalja meg a világot. Ezek a gesztusok elmesélik a gyermek történetét. Megtanulunk élő folyamatokban gondolkodni a kipipálandó listák helyett. Első rész: Az integráció polaritása: Menny és Föld között Második rész: A differenciálás polaritása: Vér és ideg között Harmadik rész: A kapcsolódás polaritása ?A pont és periféria között Negyedik rész: A részek összeillesztése Függelék.
Ezek az esszék többnyire a jövőből felénk érkező szociális, pedagógiai célokkal foglalkoznak, különös tekintettel a természethez, a földhöz való egyre csenevészebbé váló kapcsolataink vonatkozásában. Karl Ege a jövő iskolájáról olyan új képet alkotott meg, melyben az értelmes munkatevékenység a természettel és a földdel összekapcsolódva teremt lehetőséget a kognitív képességek fejlődése számára is. E kezdeményezés legmélyebb szándéka az volt, hogy megvalósítsa Rudolf Steiner érzékelését a jövő nevelési céljaira vonatkozóan, vagyis, hogy az irányt 180 fokkal kell elfordítanunk a művészeti, esztétikai és gyakorlati nevelés irányába az elméleti, kognitív irányú nevelés felől. Részlet a könyvből: „A mai oktatás egyoldalúsága teljesen nyilvánvaló. És bizonyos iskolákban, ahol Rudolf Steiner pedagógiai elveit igyekszünk gyümölcsözővé tenni a mai kor számára, különösen a nagyvárosokban, egyre jobban tudatára ébrednek a veszélynek, hogy – ellenkező irányú erőfeszítéseik ellenére – belegabalyodnak ebbe az egyoldalú fejlődésbe. De ez nem magában a pedagógiában gyökerezik. Hiszen a pedagógiának az a célja, hogy táplálja a teljes emberi lényt, azáltal, hogy felébreszti és ápolja minden szunnyadó lehetőségét és erősen belehelyezi az életbe, egyrészről fejlesztve intellektuális képességeit, másrészről felélesztve az érzés és az akarat belső erőit a művészeti tevékenységek és a gyakorlati, kézzel végzett munka által.”
Korunk gyermekei - kihívások, lehetőségek, ajándékok - válogatott tanulmányok Kiadványunkban dr. Adam Blanning antropozófus orvos és Manfred Schultze, a tevékenység pedagógia egyik alapítójának írásait adjuk közre. Tartalom: - dr. Adam Blanning, MD: Kihívások , lehetőségek és ajéndékok a korunkban világra jövő gyermek fejlődésében - dr. Adam Blanning, MD: Agresszív viselkedés más gyemekekkel szemben - Manfred Shultze- Tevékenységalapú nevelés- Az akarat pedagógiai dimenziója
Az emberek szabaddá és önállóvá válása ma éppen olyan égető kérdés, mint száz évvel ezelőtt. Rudolf Steiner megállapításai a nevelés és a minket körülvevő világ állapota közötti összefüggésről az általános emberire való képzés szükségességét mondják ki. Mi is ez? Megjelenik mindez a mai Waldorf-iskolákban? „…hogyan kell visszatérnünk egy közvetlenül az emberből kiinduló, az emberlény, nevezetesen a felnövekvő emberlény intuitív megismeréséhez …”? A pedagógia és társadalmi összefüggések hogyan mozdítják mindezt elő vagy lehetetlenítik éppen el. Talán a három előadásban vázolt és követelt változások hordereje lehet az oka annak, hogy ezek az előadások eddig nem kaptak elegendő figyelmet.
