Sonett

"Nem akarunk olyan mosó- és tisztítószereket gyártani, amelyek csak látszólag távolítják el a szennyeződéseket, de valójában csak még jobban szennyezik a világot."

- ez az idézet a Sonett tisztítószereket előállító vállalkozástól származik, akik mosószer felületaktív anyagival szennyezett talajvizek tisztítására adták életüket. Ismerkedjünk meg a Sonett márkával, és keressük a benne rejlő élő antropozófiát! 

Johannes Schnorr antropozófus tudós cseppes módszerrel állapította meg, már az 1960-as évek végén, hogy az ivóvíz milyen mértékben volt szennyezett mosószer felületaktív anyagokkal. Ő dolgozta ki az ökologikus és gazdaságos mosás ötletét moduláris rendszerben, és ezzel ösztönözte a Sonett cég megalapítását. Az 1960-as évek végén az elsők között vette észre Németországban az akkor újonnan kifejlesztett szintetikus és biológiailag nehezen lebomló detergens felületaktív anyagok által okozott óriási mértékű talajvízszennyezést. A víz állapotával kapcsolatos sokk inspirálta J. Schnorrt, hogy moduláris rendszerben tervezzen mosást. Ennek az új mosórendszernek a megközelítése a következő volt: az összes mosószer-összetevő gyors és 100%-os biológiai lebonthatósága és a lehető legnagyobb takarékosság a nyersanyagok felhasználásában.

A termékek egyedi minősége 3 minőségi szinten jellemezhető:

1.  A felhasznált alapanyagok kiválasztása: 

Minden felhasznált összetevő teljesen biológiailag lebomlik. Minden Sonett termék mentes az enzimektől, petrolkémiai felületaktív anyagoktól, szintetikus illatanyagoktól, színezékektől és tartósítószerektől, a géntechnológiától és nanotechnológiától mentes. A Sonett nem végez állatkísérleteket és nem rendeli meg azokat.  !!!

A Sonett mosó- és tisztítószerek nem tartalmaznak egészségre ártalmas összetevőket, azaz mesterséges illatanyagot vagy színezéket, nem tartalmaznak szintetikus tartósítószereket, enzimeket, foszfátokat és nehezen lebontható optikai fehérítőket. Nem használunk petrolkémiai fehérítő aktivátorokat vagy petrolkémiai vagy fél-petrolkémiai tisztítószereket (felületaktív anyagokat).

Mit használunk: mosószer-aktív anyagokat

Minden mosó- és tisztítószer szíve a mosószer-aktív anyagok. Alapvetően tiszta növényi szappant használunk, ahol csak lehetséges. A szappan az emberhez és a természethez legközelebb álló tisztítószer. Gyorsan és teljesen biológiailag lebomlik, és az összes többi mosószerhez képest kimagasló tulajdonsága, hogy használat után azonnal a szennyvízben mindig jelen lévő mésszel mészszappant képezve semlegesíti az élő szervezetekre gyakorolt ​​hatását (elsődleges lebomlás). A mészszappant ezután a mikroorganizmusok 100%-ban teljesen lebontják C02-ra és H2O-ra (másodlagos lebomlás).

A szappan alátámasztására kókuszzsír-alkohol-szulfátokat és cukor felületaktív anyagokat használunk, amelyek kókuszzsírból és cukormaradványokból, kukorica- vagy burgonyakeményítőből készülnek. Ezeket a felületaktív anyagokat a mikroorganizmusok könnyen felismerik változatlan természetes belső molekulaszerkezetük miatt, ezért gyorsan és 100%-ban biológiailag lebomlanak. Ez a felületaktív anyagcsoport áll a legközelebb a szappanhoz az emberrel és a környezettel való kompatibilitása szempontjából.

A Sonett egyes termékeihez természetes illóolajokat adnak. Ezeket egyrészt csíragátló hatásuk miatt, másrészt a mosás, takarítás élvezetére, jó közérzetére is használják. A természetes illóolajok, amelyek az év során fényben és melegben fejlődtek ki, az egész emberre harmonizáló hatást fejtenek ki, ezért testi-lelki betegségek gyógyítására is sikerrel alkalmazzák. 

Szintetikus illatanyagok viszont, amelyeket a cellulózipar hulladékaiból állítanak elő, a tömegesen használt vanillin vagy a kőolajszármazékokból készült szintetikus illatanyagok ellenkező hatást váltanak ki. Az idegrendszer túlzott stimulációjához vezetnek. Ezt bizonyítják az USA-ban és Európában végzett, hiperaktív gyerekeken végzett vizsgálatok.

Sonett egyáltalán nem használ enzimeket. Az enzimek olyan fehérjék, amelyek szinte minden hagyományos mosószerben megtalálhatók, és allergiát válthatnak ki, és külön-külön is károsíthatják a környezetet.

 2. szint Ellenőrzött biotermesztésből származó alapanyagok: 

Biodinamikus vagy ellenőrzött biotermesztésből származó alapanyagokat használunk, mint pl. olívaolaj, repceolaj, napraforgóolaj, kókuszolaj, pálmaolaj, illóolajok, balzsamos adalékok.

A mosó- és tisztítószerek receptjeinek kidolgozásakor rengeteg anyag közül lehet választani, amelyek ásványi anyagokból, növényekből, állatokból és kőolajból származnak. Az alapanyagok kiválasztása határozza meg, hogy a környezet megőrzése vagy tönkretétele történik-e. 

A kőolaj rendkívül ellenséges anyag, amely tönkreteszi a szántóföldet, a természetes mikroorganizmusok aligha tudják lebontani, és üzemanyagként és energiaforrásként nagymértékben felelős a légkör CO₂-szennyezéséért.

A kizárólag ásványi és növényi alapú anyagok használatára vonatkozó döntés azonban még nem biztosítja a termékek minőségét és a természet védelmét, mert a hagyományos ipari termesztési módok a növényeket a maguk formájukban akadályozzák, mérgezik és masszívan károsítják a környezetet. 

A növény nem lehet teljesen növény „normál” termesztési módok mellett. A műtrágyák használatával a gyökerek drasztikusan megrövidülnek, a levél-, virág- és termésterületek megnagyobbodnak, híznak, az íz vizesedik, az illat csökken. A monokultúrák és a rendezett vetésforgó hiánya miatt a hagyományos termesztésben rendszeresen permeteznek gyomirtót, peszticideket és a tárolási stabilitást növelő szereket. A növényekben található szermaradványok által okozott szennyeződés nem kerülhető el. A tisztán hozamorientált tenyésztés a növények és állatok természetes egyoldalúságát is a végletekig és azon túl is súrolja. A géntechnológia egy lépéssel tovább viszi ezt a visszaélést. A sejtmagba való beavatkozással a növény kénytelen alapos változáson menni át anyagcseréjében és alkotóképességében. 

Az így kezelt növények és az ilyen növényekből származó alapanyagok, mint pl. a zsíros olajok vagy illóolajok a biodinamikus vagy ellenőrzött biotermesztésből származó növényekhez képest elveszítették vitalitásuk és ragyogásuk nagy részét. 

A biodinamikus vagy ellenőrzött biotermesztésben azonban nem használnak ásványi műtrágyákat, szintetikus növényvédő szereket és géntechnológiát. A cél a föld, a növények, a víz és nem utolsósorban az emberek védelme gondos műveléssel, nem a környezet kizsákmányolása, hanem felépítése.

Spagíros kristályosítás, a bizonyíték 

A holisztikus vizsgálati módszerek, mint a spagíros kristályosítás vagy a biofoton mérés, többek között az ökológiai gazdálkodásból származó növényi alapanyagok és a hagyományosan termesztett növények minőségi különbségei tehetők lenyűgözően láthatóvá.

Azt gondolhatnánk, hogy a kémiai átalakuláson keresztül az olajokból a szappanig lúg és hő felhasználásával semmi sem marad meg az eredeti biológiai minőségből. A spagíros kristályosodás  mutatja nekünk a valóságot. A spagyrikában a növényeket vízzel és alkohollal emésztik több órán át, a növényi részeket hamvasztják és 600 °C felett kalcinálják. Ha az így nyert spagíros sót feloldjuk a párlatban, az kikristályosodik, és olyan képet mutat, amely jelzi a vizsgált anyag energetikai minőségét.

1-3 kép: három különböző  Sonett mosószer-adalék kristályképei 20-szorosra nagyítva

4 kép: A Megaperl ( hagyományos mosópor ) mosószer kristályképe 20-szorosra nagyítva

3. szint A dinamikus minőség

A Sonett minőség 3. szintjét a balzsamos adalékok és az életet elősegítő technológia alkalmazása határozza meg. Ezen túlmenően a folyékony gyártáshoz szükséges összes technológiai vizet egy 12 üvegtojás alakból álló örvényláncban kezeljük, amelyben a víz szabadon áramlik és gyönyörű formájú örvénydobokat képez, így energiával tölthető fel.

A balzsamos adalékok tömjénből, aranyból, mirhából, babérból, olívaolajból, rózsahamuból és fagyöngyből állnak. Ezeket az anyagokat Oloid keverőben ritmizáljuk, és kis mennyiségben adjuk hozzá a kész mosó- és tisztítószerekhez. Tudomásunk szerint csak a Sonett foglalkozik a ritmizálás témájával és az „életet elősegítő technológia” alkalmazásával a mosó- és tisztítószerek területén. Célunk, hogy e ritmikus balzsamos adalékokon keresztül életet elősegítő lemniszkatikus mozgási impulzust adjunk a forgó keverő- és töltőgépek életellenségre hajlamos centrifugális mozgásaihoz.

A kezdeti kristályelemzési vizsgálatok igazolták az így kezelt adalékanyagok különleges minőségét. 

Balzsames adalékok

A Sonett balzsamos adalékanyagai aranyból, tömjénből, mirhából, babérlevélből, olívaolajból, rózsasókból és fagyöngyből állnak. Ezeket az összetevőket finomra őröljük és vízzel emulgeáljuk. Ezután az Oloid keverőben lemniszkatikus 8-as mozdulattal ritmizálják, és a gyártási folyamat során kis adagokban (kb. 100 ml/400 kg por vagy 1200 l folyékony termék) hozzáadják a Sonett termékekhez.

Ruhamosásnál, ruhaöblítésnél vagy hajmosásnál olyan felületaktív anyagokat használunk, amelyek semlegesítik a felületi feszültséget, azaz a víz cseppképző képességét. A vizet, mint táplálékot tehát mindig megsemmisítjük, hogy egyáltalán lehetséges legyen a tisztító és mosó hatás. Annál is fontosabb, hogy a felületaktív anyagok felületlazító hatása használat után a lehető leggyorsabban leépüljön, és a víz gyorsan vissza tudjon épülni a természetes körforgásba.

A balzsamos adalékokra „nyomott” lemniszkatikus mozgás a víz építő jellegét hivatott megtámasztani.

A Sonett az Oloidot keverő és ritmizáló eszközként használja balzsamos mosószer adalékok előállításához.   

Az oloid egy geometriailag pontosan felépített gördülő elem, amelyet a kocka megfordításából fejlesztettek ki. Az oloid könnyen mozgatható a síkon, és egy bukdácsoló, lüktető mozgást ír le - az inverziós mozgást. A gépészetben általánosan használt mozgások a következők: forgás és transzláció (progresszív mozgások).

Az oloidra jellemző bukdácsoló mozgás az inverzió . Egy harmadik mozgástípust képvisel: egy ritmikusan lüktető 8 alakú mozgást, az úgynevezett lemniszkátot ír le. 

Egy oloid bukdácsoló mozgás

A lemniszkatikus inverziós mozgás oszcilláló, ritmikusan lüktető inverziós mozgásával sokkal közelebb áll az életszféra mozgásaihoz, mint a középpont körül forgó, nagy nyomás és centrifugális erők által meghatározott forgás. Ha követjük a lemniszkáta menetét, látható, hogy a külső folyamatosan befelé fordul, és a kereszteződésen áthaladva ismét kifelé fordul. Ez egy könnyed mozgás, amelynek csak egy kis impulzusra van szüksége az átmeneti pontokon, hogy ezután automatikusan tovább lendüljön.

A természetben ezt a mozgást a természetes folyású vízben találjuk meg, amely kanyargó mozgásaiban lemniszkátot képez. Holtági tavak, mint pl. a Rajnán, ennek az alapvető vízmozgásának az eredménye, amikor a kanyargó hurkok egyre közelebb kerülnek, és végül megszakadnak.

A mechanikai alkalmazásban az inverziós mozgással áttérhetünk egy életet elősegítő technológiára, amely az életet támadó centrifugális forgási erők helyett lüktető ritmussal és fényerővel dolgozik. Ennek a mozgási elvnek sokféle gyakorlati alkalmazása van, pl. a víztisztításban és -kezelésben, a hajózásban meghajtóként, a biotechnológiában keverőként, a gyógyszeriparban keverőként (turbula).

A szonett vízforgató

A víz kezelése fontos szerepet játszik a Sonettnél. Az összes termelési vizet (jelenleg kb. 10 000 liter naponta) turbulenciarendszeren vezetik át. A víz nyomás nélkül folyik át 12 tojás alakú üvegedényen, és ebben a tojás alakban gyönyörű tölcsérörvényekké gyorsul. 

A víz titokzatos természetének része, hogy örvényeket hoz létre, ahol csak tud. Ezt látja a szabadon folyó patakokban, de akkor is, amikor a víz kifolyik a csőből vagy a fürdőkád lefolyójában – és elgondolkodik azon, hogy a víz miért teszi ezt a bonyolult mozgást ahelyett, hogy azonnal lefolyna.

Amint megértjük, ez magának a víznek a természetéhez kapcsolódik. A víz minden élőlény hordozója. Az élő és az ásvány határán áll – víz nélkül nincs élet. A víz nemcsak a „halott” ásványvilág fizikai tulajdonságainak van kitéve, hanem olyan mozgásformákat is mutat, amelyek az élőktől származnak. A vízvezetékeken és kiegyenesített vízfolyásokon átnyomva, nehézfémekkel, hormonokkal és mosószermaradványokkal megmérgezve a víz természetes vitalitása tartósan gátolt és romlik.

A víz örvénylő mozgásának támogatásával támogatjuk annak élénkségét, életminőségét is. Kémiailag és analitikailag a víz ugyanaz marad, de belső kohéziója, klaszterszerkezete és energiapotenciálja alapvetően megváltozik.

Minden üvegforgató közepén egy drágakő lóg, így a víz 12 drágakő körül örvénylik, és elnyeli azok energiáját. A spagíros kristályosítás azt mutatja, hogy a 12 örvényen áthaladó víz „érintetlen területekről származó forrásvíz” minőségű. Ezzel elősegítjük, hogy a víz visszanyerje életerejét.

A Sonett mosó- és tisztítószerek kifejlesztésének lendülete Johannes Schnorr természettudósnak a herrischriedi Áramlástudományi Intézetben az 1960-as évek végén végzett kutatásaira nyúlik vissza.